Page 104 - 7_fizika.indd

A fizika szertárban található higany szobahőmérsékleten (20 °C -on) is folyékony fém. Megfigyelhetjük, hogy a vas-ból készült csavar úszik a higanyban (302. ábra). Miért?

Apró nehezékekből (ilyen például az ólomsörét vagy az apró kavics) tegyünk annyit egy kémcsőbe, hogy az kb. kéthar-mad részéig merüljön a tiszta vízbe! Jelöljük meg ezt a ma-gasságot! Tegyük ezután eszközünket étolajba, majd „jól megsózott” vízbe! Figyeljük meg, hogyan változik a kémcső helyzete (303. ábra)! Miért?

Hasonlóan készülnek a gyakorlatban is használt úszó sűrűségmérők (idegen szóval: areométerek, 304. ábra), melyekkel könnyen és pontosan megállapítható például a must cukorfoka, vagy az, hogy a benzin összetétele megfelelő-e. A pontos méréshez még ismernünk kell a folyadék hőmérsékletét is. Miért?

3. Figyeld meg az akvárium élőlényeit!

A halak könnyedén mozognak a vízben felfelé és lefelé is – de gyakran egy helyben „lebegnek”. Ez az állapot fi-zikai értelemben véve is lebegés. A hal egy különleges szerve, az úszóhólyag segítségével valósítja meg. Az úszóhólyag egyes halakban a bélrendszerrel áll összeköt-tetésben (ilyen hal például a ponty); más halak úszóhó-lyagjában egy gáztermelő szerv: gázmirigy található (305. ábra). Le- és felmerüléskor, illetve lebegéskor az úszóhólyagban levő gáz mennyisége változik – ez-zel együtt változik a hal testének átlagos sűrűsége.

Egyes vízinövények levelei úsznak a vízen; egy leszakadt levél, vagy a helyéről kiszakadt növény pedig azonnal a felszínre emelkedik. Ezek a növények a szöveteik közé zárt levegőt tartalmaznak. Erről meggyőződhetünk, ha egy leszakadt levélkét az akvárium oldalfalánál, a víz alatt körmünkkel megnyomunk: belőle légbuborék száll fel.