Page 103 - 7_fizika.indd

101

6. A vízen úszó jégtömb térfogatának hányad része van a víz alatt? A víz sűrűségét kereken 1000 kg/m 3 -nek, a jég sűrűségét pedig 900 kg/m 3 -nek vehetjük.

7. A sarkkörön élő eszkimó fókára vadászik. Egy úszó jégtáblán szeretné megközelíteni az állatot. A jégtábla felületét 4 m 2 -re, vízből kiálló részét pedig 40 cm magasra becsüli – majd úgy dönt, hogy óvatosan ráléphet. Az eszkimó tömege 70 kg. Helyesen döntött-e?

8. A tanulókísérleti készletben három azonos térfogatú, de különböző anyagú fémhenger is

található (anyaguk: réz, vas, alumínium). A három hengert teljesen víz alá merítjük. a) Hogyan viszonyul egymáshoz a három hengerre ható felhajtóerő?

b) Változik-e ez a viszony, ha mindhármat alkoholba vagy ugyanabba a sós vízbe teljesen

bemerítjük?

9. A 299. ábrán egy fürdőző látható, aki a Holt-tenger vizében „úszik”. A kép tanúsága szerint nem merül el, pedig sem a karját, sem a lábait nem mozgatja. Hogyan lehetséges ez? Miért különleges a Holt-tenger vize?

10. A nagyobb folyami hajók kiúszhatnak a tengerek-re is. Változik-e a hajó helyzete a vízben, ha kiúszik a tengerre?

11. Az órán elvégzett kísérletek egy része otthon is megismételhető. Két tanuló, akik a 99. oldalon leírt kísérletet újra elvégezték, éppen annyira sózták meg a vizet, hogy a benne lévő krump-li lebegjen. Egyikük ezután meleg vizes edénybe, másikuk jégkockával telt tálba állította a sós vizet és a krumplit tartalmazó üveget. Mit tapasztalhattak ezután? Miért?

299. ábra

300. ábra Teherhajó a Duna-deltában 301. ábra Teherhajó oldalára

festett merülési jelek