Page 118 - 7_fizika.indd

116

Már a természetismeret-órákon is beszéltünk arról, hogy ha két, különböző hőmérsékletű test kap-csolatba kerül egymással, hőkicserélődés indul meg közöttük. Ugyanez történik akkor is, ha egy test egyik része magasabb, másik alacsonyabb hőmérsékletű. A melegebb rész hőt ad le, a hidegebb pedig hőt vesz fel. A jelenséget hőterjedésnek nevezzük. A hő vezetéssel, áramlással vagy sugár-zással terjedhet.

A hő terjedése

A hővezetés

Végezzük el a 350. ábra szerint összeállított kísérletet! A vasrúd hőmérséklete természetesen azon a helyen éri el először a maximális értéket, ahol a láng éri. A golyók„lepotyogása” egy darabig még a melegítés befejezése után is folyta-tódik. A vasrúd a melegebb hely felől a hidegebb hely felé vezette a hőt (351. ábra).

A hővezetés során a hő úgy terjed, hogy közben az anyag nem áramlik egyik helyről a másikra. Hővezetés csak szilárd testekben jöhet létre.

Vasrúd helyett rézrúddal megismételve a kísérletet azt ta-pasztalnánk, hogy a viaszgolyók rövidebb idő alatt potyog-nának le.

A különböző anyagok hővezetési tulajdonságai eltérőek.

A fémek jó hővezetők. Az üveg, a gyapjú, a fa, a folyadékok (352. ábra) és a gázok pedig rossz hővezetők, más szóval:

hőszigetelők.

A szilárd testek hővezetését a testek részecskeszerkezetével magyarázhatjuk. A melegítés helyén megnő a részecskék mozgási energiája. A megnövekedett mozgási energiájú részecskék az ütközéshez hasonlóan„adják tovább” szom-szédaiknak az energiát (353. ábra).

A hőáramlás

A melegebb testtel érintkező gáz-, illetve folyadékrészek viszonylag hamar felmelegednek. Térfogatuk megnő, így sűrűségük kisebb lesz, ezért felemelkednek. Helyükre hide-gebb gáz, illetve folyadék áramlik – így végül az egész fo-lyadék (vagy gáz) mozgásba jön.

350. ábra

351. ábra

352. ábra

353. ábra