Page 119 - 7_fizika.indd

117

Ezt a folyamatot hőáramlásnak nevezzük.

A hőáramlás során a felmelegedett gáz- vagy fo-lyadékmennyiségek helyet cserélnek a hidegeb-bekkel.

A hőáramlás jól megfgyelhető, ha egy gömblombikot megtöltünk vízzel, néhány hipermangán kristályt dobunk bele, majd melegíteni kezdjük. A melegítés helyéről el-áramló folyadékrészek magukkal viszik az anyagot, így mozgásuk nyomon követhető (354. ábra). A feláramlómeleg levegő útját jelzi a füst; vagy a tábortűzből felszálló, apró izzó koromszemcsék sokasága is (355. ábra).

A hősugárzás

Köztudott, hogy a hagyományos izzólámpát nem szabad közvetlenül a kikapcsolás után megérinteni, mert nagyon meleg. A magas hőmérsékletű izzószál (356. ábra) annak ellenére melegíti fel az üvegburát, hogy abban légritka tér van. A Nap sugarai áthatolnak a világűrön, és anélkül mele-gítik fel a Földet, hogy közben a levegő észrevehetően fel-melegedne.

Az izzószál és a Nap is hősugarakat bocsát ki.

A hősugárzás a hő terjedésének az a módja, mi-kor a közbeeső közeg nem melegszik fel.

A hősugarak terjedéséhez nincs szükség a hétköznapi ér-telemben vett anyagi közegre. A hősugarak légüres térben (vákuumban) is terjednek.

A hősugarak kibocsátása és elnyelése függ a test hőmér-sékletétől, színétől és érdességétől. Terjedésük részben hasonlít a fénysugarak terjedéshez: csiszolt, fényes felületről visszaverődnek; az érdes, sötét felületek pedig elnyelik őket (357. ábra).

Kérdések

1) Ismertesd a hővezetés mechanizmusát! Milyen anya-gokra jellemző?

2) Hogyan terjed a hő folyadékokban és gázokban? 3) Melyek a hősugárzás főbb jellemzői?

4) Mondj néhány példát a mindennapi életből mindhá-rom hőterjedési módra!

354. ábra

355. ábra

356. ábra

357. ábra