Page 120 - 7_fizika.indd

Az eddig tanult fzikai folyamatok során a szilárd testek és a folyadékok térfogatát állandónak vettük. Mindössze a gá-zokról állítottuk, hogy részben összenyomhatók. Nem vizs-gáltuk azonban azt az esetet, amikor a testek hőmérséklete változik. Most erre kerül sor.

Első kísérleti eszközünk egy rézgolyó – szobahőmérsék-leten éppen átfér egy rézből készült karikán. Ha felmelegít-jük, térfogata megnő: már nem fér át a karika nyílásán (358. ábra). Lehűléskor ellenkező irányú változást fgyel-hetünk meg.

A szilárd testek térfogata – és így valamennyi hossz-mérete is – megváltozik a hőmérséklet változása közben. Ezt a jelenséget térfogati hőtágulásnak nevezzük.

A térfogatváltozás mértéke annál nagyobb, minél na-gyobb a test kezdeti térfogata és minél nagyobb a hő-mérséklet-változás. Természetesen függ a test anyagi minőségétől is. A különböző anyagi minőségű testek hő-tágulása a hőtágulás-mutató készülék (359. ábra) segítségé-vel is vizsgálható. Ez az eszköz csak a test egy adott hossz méretének változását mutatja; ilyenkor vonal menti hőtágulásról beszélünk.

Ahogy a hővezetésnél már említettük, a felmelegítés következtében a testet alkotó részecskék intenzívebb mozgásba kezdenek. Ehhez több helyre van szükségük, és az ütközéshez hasonlóan „lökdösni” kezdik szomszédaikat. Így előbb-utóbb ezek hőmozgása is nagyobb lesz, és a„lökdösődés” az egész test-ben továbbterjed. A test térfogata megnő.

Újabb kísérleti eszközünk a 360. ábrán látható. Megfgyel-hetjük, hogy a melegítés következtében emelkedni kezd az üvegcsőben a víz szintje (361–362. ábra).

A melegítés következtében tehát a víz térfogata megnő. Hasonlóan – de a vizétől eltérő mértékben – változtatják térfogatukat más folyadékok is. A lehűlés következtében ellentétes irányú folyamat fgyelhető meg.*