Page 122 - 7_fizika.indd

A hőtágulás mértéke

A hőtáguláskor bekövetkező térfogatváltozást a test ere-deti térfogatához viszonyítjuk – miközben a hőmérséklet 1 °C-kal változik. Az így kapott számérték – a térfogati hő-tágulási együttható – jellemző arra az anyagra, amiből a vizsgált test készült.

Hasonlítsuk össze néhány anyag térfogati hőtágulási együtt-hatóját (6. táblázat)!

Mit mondhatunk el a számok alapján?

Melyik anyag lenne legalkalmasabb hőmérő készítésére (ha a hőmérők tervezésekor csak a hőtágulást kellene fgyelembe venni)?

A vonalmenti hőtágulás

Gyakran előfordul, hogy nincs szükségünk a test teljes tér-fogatváltozásának ismeretére. Olyan helyeken, ahol első-sorban egy adott hosszméret számít (például elektromos távvezetékek (367. ábra), vasúti sínek, hidak esetében), csak ennek az egy méretnek a megváltozását vesszük fgyelembe.

Vonalmenti hőtágulásról csak a szilárd testek esetében szoktunk beszélni. Miért?

A hőtáguláskor bekövetkező hosszúságváltozást a test eredeti hosszához viszonyítjuk – miközben a hőmérséklet 1 °C-kal változik. Az így kapott számérték – a lineáris hő-tágulási együttható – jellemző arra az anyagra, amiből a vizsgált test készült.

Hasonlítsuk össze néhány anyag lineáris hőtágulási együtt-hatóját (7. táblázat)!

Mit mondhatunk el a számok alapján?

Mivel tudjuk indokolni azt, hogy a vasbetonból készült épü-letek, hidak, tartóoszlopok stb. nem repedeznek meg, miköz-ben változik a hőmérsékletük?

6. táblázat

Az anyag neve Térfogati

hőtágulása

Vas 0,000012 Réz (vörösréz) 0,000016 Alumínium 0,000024 Víz 0,00013 Alkohol 0,0011 Glicerin 0,0005 Levegő (gázok) 0,0037

367. ábra

Az anyag neve Vonalmenti

hőtágulása 1 °C hőmérséklet-változás hatására

Alumínium 24 milliomod rész Beton 11 milliomod rész Hőálló (jénai) üveg 1 milliomod rész Porcelán 3 milliomod rész Réz 17 milliomod rész Vas 11 milliomod rész

7. táblázat

⎡ ⎣

1 °C

⎤ ⎦

120