Page 131 - 7_fizika.indd

129

Egy test olvadása közben energiát vesz fel a környe-zetéből, fagyás során pedig ugyanannyi energiát ad át annak.

A felvett, illetve leadott energia annál nagyobb, minél na-gyobb a test tömege – és természetesen függ az anyagi minőségtől is. Az anyagi minőséget az olvadáshővel

„vesszük fgyelembe”.

Az olvadáshő valamely anyag 1 kg-nyi tömegének megolvasztásához szükséges hőmennyiség.

Fagyáskor az anyag 1 kg-ja ugyanennyi hőt ad át a környe-zetének. Jele: L

o

, mértékegysége kJ/kg.

Az olvadáskor felvett, vagy a fagyáskor leadott hő kiszámí-tására alkalmas összefüggés:

Q

o

= L

o

∙ m

Például, a jég olvadáshője 334 kJ/kg. Ez azt jelenti, hogy 1 kg, 0 °C hőmérsékletű jég megolvasztásához 334 kJ hő szükséges.

Ha tehát csak 0,5 kg jeget akarunk megolvasztani, mint a 399. ábrán is látható, akkor ehhez a 334 kJ-nak csak a fele, tehát 167 kJ hő szükséges. Ennyivel nő tehát a jég, és ennyivel csökken a környezet belső energiája. Néhány anyag olvadáshőjét a 10. táblázat tartalmazza.

399. ábra

Anyag neve

Olvadáspont

[°C]

Olvadáshő

⎡ ⎣

kJ kg

⎤ ⎦

Vas 1536 272 Ezüst 961 104,3 Alumínium 660 361 Ólom 327 23,9 Víz 0 333,7 Tengervíz –2,5

Benzin –50 … –130

Etil-alkohol –114 106,8

10. táblázat

Kérdések

1) Milyen halmazállapot-változásokat ismersz? Mutasd be őket egy-egy példa segítségével!

2) Hogyan határoztuk meg az olvadáspont fogalmát? 3) Hőleadás vagy hőfelvétel jellemzi az olvadó anyagot? És a környezetét?

4) Hogyan változik fagyás közben az anyag belső ener-giája, és hogyan a környezeté? 5) Miről „tájékoztat” az olvadáshő?