Page 132 - 7_fizika.indd

130

Párolgás és lecsapódás

Tapasztalatból tudjuk, hogy a nyitott edényben hagyott víz előbb-utóbb elpárolog. A folyamat során a folyadék felszíné-nek közelében gőz képződik (400. ábra). Párolgás közben

a folyékony halmazállapotú anyagból légnemű lesz. A párolgással ellentétes folyamat a lecsapódás, amikor a légnemű anyagból folyékony halmazállapotú lesz

(401. ábra).

Figyeljük meg, hogy egy nyári zápor után gyorsan elpárolog a meleg aszfaltról a víz; szélben pedig hamar megszárad a kite-rített ruha! A párolgás gyorsabb, ha:

• magasabb a folyadék hőmérséklete; • nagyobb a felszíne;

• a légáramlás a párolgás során képződő gőzöket hamar eltávolítja.

Egyes anyagok (például az illatszerek) gyorsabban elpáro-lognak, mint a víz. A különböző anyagi minőségű folya-dékok – azonos körülmények között – különbözőmér-tékben párolognak.

Cseppentsünk egy csepp alkoholt a kezünk fejére, és fújjunk rá! Érezhetjük, hogy miközben az alkohol elpárolog, bőrünk lehűl. A párolgó anyag hőt vesz fel a folyadéktól, a környezettől.

A párolgás közben felvett hő az elpárolgott anyag belső energiáját növeli. Az elpárolgott anyag belső energiája nagyobb, mint amennyivel azonos hőmér-sékleten, folyékony halmazállapotban rendelkezett.

Halmazállapot-változások II.

400. ábra

401. ábra

402. ábra

A lecsapódás során a korábban elpárolgott anyag újra folyékony halmazállapotú lesz. Eközben

belső energiája csökken – környezetének belső energiája pedig növekszik.

Forrás és lecsapódás

Figyeljük meg, hogy a főzőpohárba öntött víz hőmérséklete a melegítés közben egyre magasabb lesz, egészen addig, amíg buborékok szállnak fel belőle: forrni kezd (402. ábra)! Hőmérséklete a további melegítés közben sem emelkedik tovább: állandó marad mindaddig, amíg az összes víz el nem forr. Ez a hőmérséklet – kb. 100°C – a víz forráspontja (403–404. ábra).