Page 135 - 7_fizika.indd

lehűl – és termikus kölcsönhatás révén a környezete is (408. ábra).

A melegebb folyadékban nagyobb a részecskék mozgási energiája, mint a hidegebben. Több részecske rendelkezik a kilépéshez szükséges energiával – a melegebb folyadék gyorsabban párolog.

Van-e a zárt edényben is párolgás?

A zárt edényben levő folyadék felszínéről is lépnek ki ré-szecskék, de ezek nem tudnak „eltávozni”, így számuk ha-marosan megnő a folyadék felett rendelkezésre álló helyen. Ezután egyre több részecske csapódik vissza a folyadékba (409. ábra), végül egyensúlyi állapot alakul ki. Ezt úgy kell értenünk, hogy azonos időközök alatt ugyanannyi részecske lép ki a folyadékból, mint amennyi visszacsapó-dik.„Kívülről”persze nem érzékeljük ezt a folyamatot. Mind-össze annyit látunk, hogy a jól zárt edényben levő folyadék mennyisége hosszú idő múlva is változatlan.

Az oldatok párolgása

Az oldatok párolgása közben csak az oldószer párolog el – az oldott anyag visszamarad. Párologtatással a tengervízből is kinyerhetők a benne oldott sók. Egy tengerparti sóle-párló üzem látható a 410. ábrán. Honnan származik a víz elpárologtatásához szükséges energia?

Az olvadás- és a forráspont függése a külső nyomástól

Végezzük el a 411. ábrán látható kísérletet! Megfgyelhetjük, hogy a húr „átvágja”magát a jégtömbön (412. ábra), pedig a jég hőmérséklete még nem érte el az olvadáspontot. Ez azt mutatja, hogy a 0 °C-nál alacsonyabb hőmérsékletű jég is megolvadhat a nagy nyomás hatására. A külső nyomás növelése azt eredményezi, hogy a jég olvadáspontja alacso-nyabb lesz.

408. ábra

409. ábra

410. ábra

133

411. ábra 412. ábra