Page 136 - 7_fizika.indd

Második kísérletünkben kémcsőben vizet forralunk, majd a kémcsövet bedugaszoljuk, megfordítjuk és hűteni kezd-jük (413. ábra). A hűtés hatására a víz intenzív forrásba kezd. A hűtés során ugyanis egyre több vízgőz csapódott le. A gőz helyét nem tudta újabb levegő elfoglalni, hiszen a kémcsö-vet bezártuk. Így a víz felett jelentősen csökkent a nyomás, és a forrás 100 °C-nál jóval alacsonyabb hőmérsékleten is folyt. A külső nyomás csökkenése a folyadékok forráspont-jának csökkenésével jár (414. ábra).

Igaz lehet ennek a fordítottja is?

A nyomás növelését például úgy érhetjük el, hogy zárt tér-ben forraljuk a vizet, így a képződő gőz nem tud„eltávozni”. A bezárt levegő és a vízgőz együttes nyomása akkora le-het, hogy a víz forráspontja 120-150 °C-ra is emelkedhet. A külső nyomás növelése a folyadékok forráspontjának megemelkedésével jár. Ez a közismert „kuktafazék” (415. áb-ra) működésének elve, melyben 100 °C-nál magasabb hő-mérsékleten hamarabb fő meg az étel, mint a hagyományos edényekben.

414. ábra A magas hegységekben felfelé haladva a víz forráspontja csökken