Page 138 - 7_fizika.indd

Az időjárás előrejelzése szempontjából fontos a levegő fzikai tulajdonságainak (nyomás, hőmérséklet, páratartalom) ismerete. A nemzetközi meteorológiai szolgálat mintegy 8000 felszíni mérőállomás adatait gyűjti össze, és kb. 700 he-lyen rendszeresen bocsátanak fel meteorológiai léggömbö-ket (420. ábra) is. Ez utóbbiak a levegő jellemző adatait mérő szondákat emelnek a magasba. Természetesen repülőgé-pekről és meteorológiai mesterséges holdakról (421. ábra) végzett megfgyelések is rendelkezésre állnak (422. ábra).

Valamennyi mért adatot azonos mértékegységet használva kell megadni. Mivel a légnyomás a tengerszint feletti ma-gassággal változik, egy adott helyen mért légnyomás-adato-kat át kell számítani a tengerszint feletti magasságra. Az így átszámított adatok az úgynevezett szinoptikus térképre (423. ábra) kerülnek. (A szinoptikus görög eredetű szó, jelen-tése áttekintő, összefoglaló.) Az azonos nyomású helyeket összekötő vonalak az izobárok. (Az izobár szintén görög ere-detű szó, jelentése: azonos nyomású.) A térképen jól látszanak az alacsony nyomású (A) és a magas nyomású (M) helyek. A nyomásadatokat hektopascalban tüntetik fel.

Mint köztudott, a levegő a nagyobb (magas) nyomású hely felől a kisebb (alacsony) nyomású hely felé igyekszik – így keletkezik a szél. Azt gondolhatnánk, hogy a levegő a lehe-tő legrövidebb – egyenes – úton áramlik, hogy minél előbb kiegyenlítődjön a nyomáskülönbség. Ez azonban nem így van: a Föld forgása következtében a szél iránya majdnem párhuzamos az izobárokkal.

Az alacsony nyomású helyeken felszálló, a magas nyomású helyeken leszálló légmozgásokat lehet megfgyelni. Mivel a földfelszíntől távolodva a levegő hőmérséklete csökken, a felszálló légtömegek lehűlnek, a bennük található pára ki-csapódik, és megindul a felhőképződés.

A leszálló légmozgásoknál pont fordított a helyzet. A levegő felmelegszik, a felhőképződés megszűnik. A magas nyomású területeken ezért többnyire derűs, sőt gyakran felhőtlen az időjárás, míg az alacsony nyomású területeken változékony. Az előrejelzésben fontos szerepet játszó meteorológiai mesterséges holdak két nagy csoportba sorolhatók (424. áb-ra). A helyi viszonyokat fgyelő műholdak viszonylag alacso-nyan, 500–1500 km magasságban keringenek. Pályájuk rendszerint poláris, azaz átvonul a sarkok felett. Így egy nap alatt a Föld „átfordul” a műholdpálya alatt. (Ebbe a csoportba