Page 139 - 7_fizika.indd

tartozik például a TIROS elnevezésű műhold.) Nagy magas-ságban (30–40 000 km) keringenek azok a mesterséges holdak, melyek a földfelszín nagyobb területeit, mintegy 30-40%-át fgyelik egyszerre. (Ilyen például a METEOSAT vagy a 421. ábrán látható GOES is.)

Már az 5. évfolyamon, a természetismeret-órákon beszéltünk arról, milyen fontos szerepe van a párolgásnak az élőlények hőmérséklet-szabályozásában. Az iparban és egy jól ismert háztartási eszközünk – a hűtőszekrény – működésekor is hasznosítjuk azt, hogy a párolgáshoz szükséges hőt a párol-gó anyag a környezetéből vonja el.

A hőerőművekhez tartozó, jellegzetes építmények a hűtő-tornyok (425. ábra). Ezek belső felületén a hűtendő víz nagy felületen érintkezik a levegővel. Eközben párolog is – erről a hűtőtornyok felett látható „gőzfelhő” tanúskodik.

Nincs. A feladat valamilyen könnyen párolgó (azaz kis párol-gáshőjű) folyadék felhasználásával oldható meg egy olyan rendszerben, melyet egy kompresszor működtet (426. áb-ra). A működés egyik ütemében a kompresszor légritka te-ret hoz létre a hűtőtér vezetékében, ahol a hűtőfolyadék könnyen és gyorsan elpárolog. A párolgáshoz szükséges hőt a hűtőtértől, illetve az oda elhelyezett hűtendő anya-goktól (például az élelmiszerektől) vonja el. A hűtőfolyadék így keletkezett gőzét ezután ismét cseppfolyósítani kell. A gőzt a kompresszor a működés másik ütemében összesűríti. A cseppfolyósodás egy hosszú, „kanyargós” csővezetékben, a cseppfolyósítóban történik, mely a hűtőszekrény hátol-dalán helyezkedik el. Felületét a hozzá forrasztott fémszálak megnövelik (ezt hívják hűtőbordának ). A hűtőfolyadék által felvett hő a hűtőbordán keresztül átadódik a kör-nyezetnek, az újra cseppfolyósodott hűtőfolyadék pe-dig egy szelepen keresztül ismét a hűtőtérbe jut. Fon-tos eleme a rendszernek a termosztát, mely a megfelelő hőmérsékleten ki- vagy bekapcsolja a kompresszort mű-ködtető villamos motort (427. ábra).