Page 141 - 7_fizika.indd

1. ütem: a lefelé mozgó dugattyú a nyitott szívószelepen keresztül benzin-levegő keveréket szív a hengerbe. 2. ütem: a szelepek zárva vannak; a felfelé mozgó dugaty-tyú a gázkeveréket összesűríti.

3. ütem: az elektromos szikra a keveréket felrobbantja.

A keletkező forró, nagy nyomású gázok (az égéstermé-kek) a dugattyút lefelé mozgatják. Ez az ún. munkaütem. 4. ütem: az ismét felfelé mozgó dugattyú az égésterméke-ket a kipufogószelepen keresztül „kiszorítja” a hengerből (430. ábra).

A motor működése közben tehát csak 1 ütemben van munkavégzés, így a motor járása nem lenne egyenletes. Ezért több hengert kapcsolnak ugyanarra a tengelyre.

Fontos része a motornak a porlasztó (431. ábra). Ez a szerke-zeti rész állítja elő a motor működéséhez szükséges benzin-levegő keveréket. A benzinmotorok hatásfoka 25-30% lehet.

Ennél jobb, 35-45% hatásfokkal működhetnek a dízelmo-torok. A dugattyú tiszta levegőt szív a hengerbe, majd azt nagy nyomásúra összesűríti. Az összenyomás következtében felmelegedett levegőbe befecskendezik az üzemanyagot, mely ott külön gyújtás nélkül felrobban (432. ábra).

Elsősorban nagyobb járművek: teherautók, traktorok, munkagépek, mozdo-nyok, hajók hajtására használatosak, bár„csendesebb” változataikat egyre több személyautóban is megtaláljuk.

Kevésbé ismert, de nagyon fontos hőerőgépek a gőztur-binák. Ezek nem a belső égésű motorok közé tartoznak, hiszen külön kazánban fejlesztik a nagy nyomású, forró gőzt, melyet fúvókákon keresztül vezetnek a turbinake-rékre (433. ábra). A gőzturbinák általában „helyhez kötött”, hatalmas gépezetek (434. ábra). Hatásfokuk elérheti a 40%- ot is. A hőerőművekben és az atomerőművekben gőztur-binák hajtják meg az áramfejlesztő generátorokat.

1) Milyen energiaváltozások történnek az égés során? 2) Mit jelent az égéshő?

3) Ismertesd a négyütemű benzinmotor működését! Használd a tankönyv ábráit!

4) Milyen hasonlóságok és különbségek vannak a ben-zin- és a dízelmotor működésében? 5) Hogyan működik a gőzturbina?