Page 142 - 7_fizika.indd

(435. ábra). Működése közben levegőt szív be, melyet nagy nyomásra „összeprésel”. Ebbe fecskendezik be a folyékony üzemanyagot, mely az égéstérben elég. Az égéstérből ki-áramló égéstermék –magas hőmérsékletű, nagy nyomású gáz – forgatja a turbinakereket. A gázturbinák hatásfoka 15–35%. Méretük viszonylag kicsi, ezért kisebb erőművekben, illetve repülőgépekben alkalmazzák őket.

Csak repülőgépekben alkalmazzák a gázsugarasmotorokat (436. ábra). Az égéskamrában keletkező gázok egy része forgatja a turbinát, melyet ebben a motorban csak a levegő sűrítésére használnak. A motor végén levő fúvókán ke-resztül nagy sebességgel áramolnakki az égéstermékek, a repülőgép ezért a hatás-ellenhatás elve alapján mozog előre. Az ilyen motorral felszerelt repülőgépeket szokták „sugárhajtású” repülőknek nevezni (437. ábra).

Hőtani szempontból lényeges eltérés a rakéták és a sugár-hajtású repülőgépek között az, hogy a rakéták az égéshez szükséges oxigént is magukkal viszik (438–439. ábra). Üzemanyaguk lehet szilárd vagy folyékony. Az égéstér-ben igen magas a hőmérséklet (2500 °C), a gázok kiáram-lási sebessége pedig 2000–2500 m/s.

A rakétatechnika egyik úttörője, Kármán Tódor (440. ábra) 1902-ben gépészmérnökként végzett a budapesti Műegyetemen. 1906-tól a göttingeni egyetemen taní-tott – itt dolgozta ki az áramlásba helyezett testek mögött fellépő örvénysor elméletét (ezeket az örvényeket ma is Kármán-féle ör-vénysornak nevezzük). Az első vi-lágháború idején munkatársaival

együtt megalkotta a világ első„forgószárnyas katonai repü-lőeszközét”, azaz a helikoptert. 1930-tól az Egyesült Álla-mokban élt, ahol a nagysebességű – azaz a hangsebesség feletti – repülések problémáival foglalkozott. Laboratóriu-mában fejlesztették ki – és az 1950-es években itt is készí-tették – az Egyesült Államok első irányítható, szárazföldi ballisztikus rakétáit. Elsőként kaptamega legnagyobbame-rikai tudományos kitüntetést, a Nemzeti Tudományos Érmet. Nevét kráter őrzi a Marson és a Hold túlsó oldalán.