Page 150 - 7_fizika.indd

148

Energia: a testeknek az a képessége, amely le-hetővé teszi azt, hogy más, velük kölcsönhatás-ban levő testek fzikai állapotát megváltoztassák

Helyzeti energia: a felemelt test helyzeténél fogva rendelkezik változtató képességgel – ezt a változtató képességet helyzeti energiának ne-vezzük

Mozgási energia: a mozgó testek változtató képességét mozgási energiának nevezzük

Rugalmas energia: az összenyomott – vagy megnyújtott – rugó változtató képességét rugal-mas energiának nevezzük

Mechanikai energia: a rugalmas, a mozgási és a helyzeti energiát összefoglaló néven nevezzük így

Hatásfok: a hatásfok a hasznos munka és a be-fektetett összes munka viszonya (hányadosa). Kifejezhető a hasznos és az összes energiaválto-zással, illetve a hasznos és az összes teljesítmény-nyel is

Teljesítmény: a teljesítmény a munkavégzés gyorsaságát meghatározó fzikai mennyiség

Forgatónyomaték: az erő forgató hatását ne-vezzük így. Csak akkor érvényesül, ha az erő ha-tásvonala nem megy át a forgástengelyen

Erőkar: az erő hatásvonalának a forgástengely-től mért merőleges távolsága

Egyszerű gép: használata lehetővé teszi, hogy nagy erők hatását viszonylag kis erő kifejtésével kiegyensúlyozzuk

Emelő: az emeléshez használt egyszerű eszköz. Valamilyen támasz vagy tengely körül elfordít-ható test

Lejtő: a vízszintessel szöget bezáró síkot lejtő-nek nevezzük

Ék: az ék kis hajlásszögű, elmozdítható lejtő, me-lyet a homloklapjára kifejtett erővel hozunk mozgásba

Csavar: a csavar egy henger kerületére felcsa-vart lejtő

Nyomás: a nyomás a (nyomott felületre merőle-gesen ható) nyomóerő és a nyomott felület há-nyadosával megadható fzikai mennyiség

Hidrosztatikai nyomás: a nyugvó folyadék sú-lyából származó nyomás

Hajszálcső (kapilláris): az igen kis belső átmérő-jű csöveket hajszálcsőnek, idegen szóval kapillá-risnak nevezzük

Felhajtóerő: a folyadékokba vagy gázokba me-rülő testekre ható, felfelé irányuló erő

Légnyomás: a levegő súlyából származó nyo-más

Hővezetés: a hőterjedés egyik módja, melynek során a hő úgy terjed, hogy közben az anyag nem áramlik egyik helyről a másikra. Csak szilárd testekben jöhet létre

Hőáramlás: a hőterjedés egyik módja, melynek során a felmelegedett gáz- vagy folyadékmeny-nyiségek helyet cserélnek a hidegebbekkel

Hősugárzás: a hő terjedésének az a módja, mi-kor a közbeeső közeg nem melegszik fel

Hőtágulás: a hőmérséklet-változás közben a testek térfogata (szilárd testek esetében azok valamennyi hosszmérete) megváltozik