Page 151 - 7_fizika.indd

Belső energia: a testek belső szerkezetével, a testeket felépítő részecskék rendezetlen mozgá-sával összefüggő energia

Fajhő: a fajhő azt fejezi ki, hogy egy anyag egy-ségnyi tömegének (1kg) 1 ° C-kal való felmelegí-tése hány kilojoule hő (energia) felvétele árán lehetséges

Olvadás: olvadásnak nevezzük azt a folyamatot, amikor a szilárd anyagból folyadék lesz

Olvadáspont (fagyáspont): az anyag hőmér-séklete olvadás, illetve fagyás közben állandó, ez a hőmérséklet az olvadáspont, illetve a fagyás-pont

Olvadáshő: az adott anyag egységnyi (1 kg) tö-megének megolvasztásához szükséges hőmeny-nyiség mértékét adja meg

Párolgás: azt a folyamatot, amikor a folyadék-ból légnemű anyag lesz, párolgásnak nevezzük. A párolgás a folyadék felszínén megy végbe

Lecsapódás: ennek során válik a korábban elpá-rolgott anyag újra folyékony halmazállapotúvá

Forrás: forrásról beszélünk akkor, ha a melegítés során a folyadék belsejében is megindul a bubo-rékképződés

Forráspont: azt a hőmérsékletet, melyen a forrás végbemegy, az anyag forráspontjának nevezzük

Forráshő: valamely anyag egységnyi tömegé-nek (1 kg) a forráspont hőmérsékletén történő teljes elforralásához szükséges hőmennyiséget adja meg

Szublimáció: azt a folyamatot, amikor szilárd anyagból közvetlenül légnemű anyag keletke-zik, szublimációnak nevezzük.

Égés: az égés kémiai változás, melynek során hő szabadul fel

Égéshő: az égéshő számértéke az 1 kg tiszta tü-zelőanyag elégetése közben felszabaduló hő-mennyiséget adja meg

Hőerőgép: a hőerőgépek a tüzelőanyag elége-tésekor felszabaduló energiát mechanikai ener-giává alakítják át

Gőzturbina: olyan hőerőgép, melyben nagy nyo-mású forró gőz egy kereket (turbinakerék) hajt meg (a gőzt külön kazánban fejlesztik)

Belső égésű motor: az ilyen motorban a leve-gővel kevert üzemanyag a hengerben ég el. Az égés során keletkező gáz mozgatja a dugattyút. A dugattyú egyenes vonalú mozgását a forgaty-tyús hajtómű alakítja át forgó mozgássá