Page 16 - 7_fizika.indd

14

Persze, környezetünk bizonyos tárgyait (például az épülete-ket, hidakat, villanyoszlopokat) mindig ugyanazon a helyen látjuk. Ezekről a változatlan helyzetű tárgyakról azt mondjuk, hogy nyugalomban vannak.

A mozgó testek helyzete a nyugalomban levő testek-hez viszonyítva változik. Másképp ezt úgy is mond-hatnánk, hogy a mozgás viszonylagos.

Például, az állomáson álló vonat helyzete a várakozás ideje alatt nem változik – azaz nyugalomban van. Miután elin-dult, az egyik állomástól távolodik, a másik állomáshoz pe-dig közeledik (25. ábra). Meg kell tehát mondanunk, hogy mozgását mihez viszonyítjuk!

A vonaton utazó emberek, az ülések vagy a csomagtartó-ba tett táskák a vonathoz képest nyugalomban vannak (26. ábra). A sín mellett álló megfgyelő azonban azt látja, hogy ezek – a Földhöz képest – a járművel együtt mo-zognak.

Ennek alapján azt mondhatjuk, hogy a nyugalom is viszonylagos.

A testeknek azt az állapotát, hogy mozognak, vagy nyugalomban vannak – mozgásállapotnak nevezzük.

Biztosan ti is megfgyeltétek már, hogy a nagy magasság-ban szálló repülőgépek kondenzcsíkot húznak maguk után a levegőben (27. ábra). Gyakran a gépet magát nem is látjuk, de e kondenzcsík mutatja, hogy merre, milyen pályán ha-ladt. A laza talajon mozgó járművek is nyomot hagynak maguk után (28. ábra).

Mozgás és nyugalom

Környezetünkben gyakran megfigyelhető jelenség a mozgás. A sétáló vagy éppen siető embe-rekre; a szaladó kutyára és a vízben úszó halra; a kanyarodó autóra és a sínen haladó vonatra egyaránt azt mondjuk, hogy mozog (24–25. ábra). De mozog a leeső esőcsepp vagy hópehely is – a levegő mozgását pedig érezhetjük, ha fúj a szél.

24. ábra

25. ábra

26. ábra