Page 17 - 7_fizika.indd

Azt a vonalat, amelyen valamilyen mozgó test végig-haladt, a mozgás pályájának nevezzük.

A pálya lehet egyenes vagy görbe vonal is – e szerint egye-nes és görbe vonalú mozgásokat különböztethetünk meg.

A pálya hossza – a mozgás kezdő- és végpontja között – a test által megtett úttal egyenlő.

A mozgás kezdőpontját összeköthetjük a mozgás végpont-jával. Az így kapott egyenes szakasz az elmozdulás (29–30. ábra).

Az elmozdulás azt mutatja meg, hogy a mozgó test milyen messzire jutott a kezdőponttól.

Persze, nem mindegy, hogy az elmozdulás milyen irányban történt. Az elmoz-dulást nagyságán kívül iránya is jellemzi. Ezért az elmozdulást a rajzo-kon irányított egyenes szakasszal, (vektorral) ábrázoljuk. Fontos lehet az is, hogy az írott szövegben megjelöljük, ha vektormennyiségről van szó. Ilyenkor a vektormennyiség – például az elmozdulás – jele fölé egy kis nyi-lat teszünk, így: aP . Ugyanezt jelenti nyomtatásban a vastag betű: a. Ez a jelö-lésmód minden vektormennyiség jelölésére érvényes.

Különböző járművek mozgását összehasonlítva gyakran mondjuk azt, hogy az egyik gyorsan, a másik lassan mozog. Ezalatt azt értjük, hogy ugyanazt az utat rövidebb vagy hosz-szabb idő alatt teszik meg. Ezért a mozgások jellemzése szempontjából fontos azok időtartamának ismerete is.

1) Fogalmazd meg saját szavaiddal: mit jelent az, hogy a mozgás viszonylagos!

2) Mit jelent a nyugalom viszonylagossága?

3) A mozgásállapot – gyűjtőfogalom. Mi tartozik hozzá? 4) Mivel jellemezhetjük egy test mozgását?

5) Nézd meg figyelmesen a 30. ábrát! Milyen mozgás esetén lehet ugyanolyan hosszú az út, mint az el-mozdulás?