Page 18 - 7_fizika.indd

16

A 7. évfolyamon, a fzikaórákon csak olyan mozgásokkal foglalkozunk majd részletesen, amelyek pályája egyenes vonal. E mozgások törvényszerűségei azonban általánosíthatók, és segítségükkel könnyebben megérthetjük a környezetünkben előforduló mozgásokat.

Azt persze tapasztalatból tudjuk, hogy mindennapi életünkben ritkán valósul meg olyan mozgás, melynek pályája „szigorúan véve” egyenes vonal. Ha a járdán megyünk, ki kell kerülnünk a többi gyalogost; kerékpározás közben is fgyelnünk kell a járművekre, az úttesten áthaladó gyalogosokra: már egy rövid útszakaszon is többször változtatunk irányt. Ugyanezt fgyelhetjük meg a közúti jármű-vek mozgásában – talán csak a villamos vagy a vonat haladhat hosszabb ideig „egyenes” pályán.

A körmozgás

Kanyarodás közben a járművek körív alakú pályán mozognak – kisebb-nagyobb köríveket írnak le egy másik jármű megelőzése vagy kikerülése közben is. Szép, félkör alakú futópályát láthatunk a stadio-nokban (31. ábra); a 32. ábrán jól megfgyelhető az az ív, amelyen a kanyarodó repülőgépek haladtak.

A kalapácsvető körpályán mozgatja a kalapácsot, mielőtt eldobná (33. ábra) – másként ezt úgy is mondhatnánk, hogy a kalapács körmozgást végez.

6. évfolyamon, a természetismeret-órán már tanultuk, hogy a Föld kering a Nap körül. A Földnek ez a mozgása görbe vonalú mozgás: a pálya ellipszis alakú (34. ábra). A Föld egy másik mozgásáról is beszéltünk már – ez a tengely körüli forgás – ennek következménye például a nappalok és az éjszakák váltakozása is (35. ábra). A tengely körüli forgás következtében a földfelszín valamennyi pontja (így az a pont is, ahol éppen állunk) körmozgást végez. A körpálya középpontja a Föld forgástengelyén van. A 36. ábrán látható kerék megjelölt pontja is körpályán mozog.

31. ábra 32. ábra 33. ábra

34. ábra 35. ábra 36. ábra

A mozgások néhány fajtája