Page 19 - 7_fizika.indd

17

Mindennapi „utazásaink” során – például otthonunk és az iskola között – csak kisebb-nagyobb „kité-rőkkel” haladhatunk a kiindulási helytől a cél felé (37. ábra).

Akár az ABC, akár az ADC úton haladunk – a mozgás kez-dő- és végpontja ugyanaz, így ugyanakkora lesz az elmoz-dulás is. Ebből a szempontból mindegy, hogy először az AB vagy az AD szakaszon haladunk végig.

A 37. ábrán vázolt mozgásokról a fizika nyelvén azt mond-hatnánk, hogy az AB és BC elmozdulások vektori összege (más szóval: eredője ) ugyanakkora, mint az AD és DC el-mozdulások vektori összege.

Ha csak a vektorokat ábrázoljuk, a fenti példában szereplő összegezés így néz ki (38–39. ábra):

Ez az összegezési módszer más mozgásoknál is alkalmazható. Például akkor is, ha a test körpályán mozog, vagy ha nagyobb távolságok megtételéről van szó (40. és 41. ábra).

ISKOLA

A

B

C

D

A

D C

A B

C

BUDAPEST

SZEGED

DEBRECEN

38. ábra 39. ábra 40. ábra

37. ábra

41. ábra

Az elmozdulások összegezése

A

B

C