Page 20 - 7_fizika.indd

Kísérleti eszközünk egy kb. 1 m hosszú, mindkét végén zárt, vízzel töltött egyenes üvegcső, a Mikola-cső (42. ábra). (Fel-találójáról, Mikola Sándor egykori neves fzikatanárról nevez-ték el.) A csőben egy levegőbuborék mozoghat. A 42. ábra szerint beállított cső tartólécén egy-egy krétavonallal jelöl-jük meg a mozgó buborék pillanatnyi helyzetét, az időmé-réshez használt metronóm (43. ábra) hangjele szerint.

A metronóm hangjelei azonos időközönként követik egy-mást. A mérés végeztével a tartólécről leolvashatjuk, hogy azonos időközök alatt milyen hosszú utakat tett meg a bu-borék. (Ezek az utak majdnem pontosan azonos hosszúsá-gúak.) Azt mondhatjuk tehát, hogy a buborék a csőben

azonos időközök alatt azonos hosszúságú utakat tett meg: egyenletesen mozgott.

Az egyenletes mozgás során a test egyenlő időkö-zök alatt egyenlő hosszúságú utakat tesz meg.

Az egyenes üvegcsőben a buborék egyenes vonalban mo-zog. A buborék mozgása tehát egyenes vonalú, egyen-letes mozgás. Két, három időköz alatt kétszer, háromszor akkora utat tesz meg, mint egy időköz alatt (44. ábra).

Az egyenletes mozgást végző test által megtett út egyenesen arányos a mozgás közben eltelt idővel.

Az utat s, az időt t betűvel jelölve ezt egy képlettel is kifejez-hetjük:

s t

Különböző tárgyak, élőlények mozgását fgyelve minden különösebb segédeszköz nélkül el tudjuk dönteni, hogy azok gyorsan vagy lassan mozognak. Ezek a meghatározások azonban viszonylago-sak. A sétáló gyalogos gyorsan halad egy csigához képest, de „állni látszik”, ha az úton száguldó autóból fgyeljük. Szükséges tehát, hogy számszerűen is meg tudjuk adni azt, hogy milyen gyorsan halad egy test! Ehhez ismernünk kell a test által megtett út hosszát és a mozgás közben eltelt időt is.

Az út jele a latin spatium (magyarul út, távolság) szó első betűje. Az időt a latin tempus (magyarul idő) szó első betűjével jelöljük. (A latin szavak helyes kiejtése: szpácium és tempusz.)