Page 21 - 7_fizika.indd

Ismételjük meg a mérést úgy, hogy a Mikola-csövet kb. 40°-os szögbe állítjuk! Azt tapasztaljuk, hogy ugyanakkora idők alatt a buborék most hosszabb utakat tesz meg, mint az első kísérletben, azaz gyorsabban mozog. Az s/t hányados értéke ebben az esetben is állandó, de az előzőnél nagyobb érték lesz (45–46. ábra).

Egyenletes mozgás esetén egy útszakasznak és a megtételéhez szükséges időnek a hányadosa a moz-gás gyorsaságát jellemzi. Ezt a hányadost a mozgó test sebességének nevezzük. Az egyenletes mozgást végző test sebessége a mozgás során nem változik.

s t

A sebesség fizikai mértékegysége a méter per szekundum. Jele:

m s

1 m/s a sebessége annak az egyenletesen mozgó testnek, mely 1 s alatt 1 m hosszúságú utat tesz meg.

A járművek sebességét azonban egy másik mértékegység-ben, kilométer per órában adjuk meg. Jele:

A sebességet jelölő v betű a latin velocitas (magyarul sebesség) szó első betűje. (A latin szó helyes kiejtése: velocitász.)

1 km/h a sebessége annak az egyenletesen mozgó testnek, mely 1 óra alatt 1 km hosszú utat tesz meg. A két sebesség-mértékegység között a következő összefüggés áll fenn:

Nem mindegy azonban, hogy milyen irányban mozog egy test. A sebességet nagyságán kívül iránya is jellemzi: a sebesség vektor-mennyiség. Ezért a sebességet a rajzokon irányított egyenes szakasszal (vektorral) ábrázoljuk. Ha írásban is jelölni akarjuk azt, hogy a sebesség vektormennyiség, akkor a sebességet jelző betű fölé egy kis nyilat rajzolunk, így: vP . Nyomtatásban ugyanezt vastag betűvel jelezzük: v.

1) Hogyan mozog a buborék a Mikola-csőben? 2) Mi jellemzi az egyenletes mozgást?

3) Mikor beszélhetünk egyenes vonalú, egyenletes mozgásról? 4) Határozd meg a sebesség fogalmát!

5) Mi a sebesség fizikai mértékegysége, és milyen mértékegységet használhatunk még a min-dennapi életben?

6) Milyen kapcsolat van a két sebesség-mértékegység között?