Page 31 - 7_fizika.indd

1564-ben, Pisa (ejtsd: píza) városában született. 17 évesen szülővárosa egyetemén kezdett el tanulni. Orvosnak készült, de érdeklődése hamar a fzika felé fordult. Már egyetemista korában megfgyelte az ingamozgás szabályosságát, és fel-ismerte, hogy az inga használható lenne az idő mérésére. (Később tervezett is egy szerkezetet erre a célra, ennek rajza látható a 77. ábrán.)

Matematikával, fzikával, csillagászattal foglalkozott. Céltudatosan végzett kísérleteket, melyekkel a testek mozgásállapotának változását vizsgálta, és kutatta annak okát. Tanulmányozta a pisai ferde toronyból leejtett testek és a lejtőn leguruló golyók mozgását. Így sikerült a szabadesésre és a gyor-suló mozgásokra vonatkozó összefüggéseket megállapítania. Rájött arra, hogy a mozgásokban csak erő hatására történhet változás. Felismerte a gravitáció lényegét. Foglalkozott a levegő és a folyadé-kok fzikájával és hangtannal is. Nevéhez fűződik az első hőmérő elkészítése (1597-ben). Őt tekintjük a kísérleti fzika megalapozójának.

1609-ben kapott hírt arról, hogy holland optikusok messzelátót készítettek. Galilei, aki ekkor Padovában élt és dolgozott, tökéletesítette a műszert. Még ebben az évben egy olyan távcsövet készített, mely 30-szorosan nagyított, és olyan jó minőségű volt, hogy csillagászati észleléseket is lehetett végezni vele. Galilei volt az első, aki céltudatosan vizsgálta távcsövével az eget. Felfedezte, hogy a Hold felszínét hegyek és kráterek borítják (78. ábra); hogy a Tejutat csillagok sokasága alkotja; hogy a Vénusz a Hold-hoz hasonlóan fázisokat mutat, és hogy a Szaturnusz alakja más, mint a többi bolygóé. 1610-ben fe-dezte fel a Jupiter 4 legfényesebb holdját. Mozgásukat megfgyelve kimondta, hogy azok a Jupiter körül keringenek. Ezzel fontos bizonyítékot szolgáltatott Kopernikusz lengyel tudós heliocentrikus vi-lágképéhez.

Eredményeit, felfedezéseit olasz nyelven, legtöbbször lendületes stílusú párbeszéd formájában írta meg. (Egyik könyvének címlapja látható a 79. ábrán.) 1642-ben halt meg.