Page 30 - 7_fizika.indd

Vizsgáljuk meg, hogyan hat a levegő a szabadon eső testek mozgására!

Vegyünk két egyforma füzetlapot, ésaz egyiket gyúrjukgombóccá! A két lapot egymás mellett tartva, és egyszerre elengedve megfgyelhetjük, hogy a golyó egyenes úton, a lap pedig zegzugosan „szállingózva” ér földet (72–73. ábra).

Megfgyelésünk alapján azt gondolhatjuk, hogy a levegő befolyásolta a testek mozgását: a sima felületű lapét job-ban, a golyóét kevésbé. Megállapításunkat az ún. ejtőcsővel (74. ábra) végzett kísérletek is igazolják. Ez egy olyan hosszú cső, melyből kiszivattyúzzák a levegőt.

Ha az így kapott „légüres térben” egyszerre ejtik le a külön-böző felületű testeket, azok egyszerre érnek a cső aljára. (Feladataink megoldása során a legtöbbször fgyelmen kí-vül hagyhatjuk azt, hogy a levegő befolyásolja a szabadon eső testek mozgását.)

1. Egy szabadon eső test mozgása 3 másodpercig tart. Mek-kora sebességgel érkezik a talajra?

2. Egy nagy diófa legfelső ágáról leesik egy dió, és 12 m/s sebességgel ütközik a földnek. Mennyi ideig esett?

3. A monda szerint Galileo Galilei a pisai ferde toronyból (75. ábra) leejtett testek esésének idejét is mérte. Mivel az ő korában pontos óra még nem volt, saját pulzusát hasz-nálta időmérő eszközül. Tegyük fel, hogy egy vasgolyó leesése közben 4 érverést számolt meg. Mekkora sebes-séggel ért földet a golyó? (Tegyük fel azt is, hogy Galilei pul-zusa átlagos – percenként 70 – volt a kísérlet ideje alatt.)