Page 29 - 7_fizika.indd

Egy változó sebességű mozgás látható a 68. ábrán is. A ka-mera azonos időközönként készített felvételeket egy leejtett golyóról. Figyeljük meg, hogy az egymást követő, azonos időközök alatt a golyó egyre hosszabb utakat tett meg! A leejtett golyó szabadon esik a Föld felé: mozgását sza-badesésnek nevezzük.

Persze, különleges kamera nélkül is vizsgálhatjuk a szabadon eső testek mozgását, ha ejtőzsinórt készítünk. Figyeljük meg, hogy a 69. ábra szerint készített ejtőzsinór golyóinak koppaná-sát egyre rövidebb időközökben halljuk! A 70. ábrán látható zsi-nórt elengedve pedig a golyók azonos időközönként kop-pannak.

Megfgyeléseinkből arra következtethetünk, hogy a szaba-don eső testek egyre nagyobb sebességgel mozognak.

A pontosmérések szerint a szabadesés egyenletesen vál-tozómozgás. Aszabadoneső testek sebességemásod-percenként 9,81 m/s-mal nő.

Ez az érték a 45. szélességi fok környezetében, a tengerszint magasságában érvényes (így hazánkban is). A Föld felszínétől távolabb, valamint a különböző földrajzi szélességeken azon-ban (71. ábra) más és más. Nem szükséges azonban mindig a pontos számadatot megadni: sok esetben elég, ha a sebes-ség egy másodpercre eső megváltozását kereken 10 m/s-nak vesszük.

71. ábra A sarkok környezetében nagyobb, az Egyenlítőnél kisebb mértékben változik a szabadon eső testek sebessége 1 másodperc alatt

1) Hogyan határozhatjuk meg a gyorsulás fogalmát? 2) Mit jelent az, ha egy test egyenletesen gyorsul? 3) Hogyan állapítottuk meg, hogy a szabadon eső testek mozgása változó mozgás?

4) Mennyivel változik a szabadon eső testek sebessége egy másodperc alatt?