Page 28 - 7_fizika.indd

26

Az autók műszaki jellemzőihez tartozik az az adat is, mely megmutatja, hogy a jármű hány másodperc alatt gyorsul fel 100 km/h sebességre álló helyzetből indulva. (Pél-dául a 64. ábrán látható autó esetében ez az időtartam 14,8 s.) Eközben a sebességmérő mutatója egyenletesen növek-vő sebességet mutat, amelyet grafkonon is ábrázolhatunk (65. ábra).

A sebesség-idő grafikonról leolvasható, hogy egy mozgó test egy adott pillanatban éppen mekkora sebességgel halad. A grafkon segítségével megállapíthatjuk azt is, hogy

adott idő alatt mennyivel változik a test sebessége

(66. ábra).

A sebesség egységnyi idő alatti változását gyorsu-lásnak nevezzük.

A változás jelölésére a fzikában a görög ábécé egyik betű-jét, a nagy deltát (Δ) használjuk. Közvetlenül utána írjuk an-nak a fzikai mennyiségnek a jelét, amelynek a megváltozá-sát jelölni akarjuk. Például a sebesség változását így jelöljük: Δv, és így mondjuk: delta vé.

A 66. ábrán látható grafkon azt mutatja, hogy a mozgó test sebessége azonos időközök alatt ugyanannyival változik. Másképp ezt úgy is mondhatnánk, hogy a test egyenlete-sen változó mozgást végez.

Egyenletesen változómozgás esetén a test sebessé-ge azonos időközök alatt ugyanannyival változik.

Egymástól különböző, egyenletesen változó mozgásokhoz különböző sebesség-idő grafkonok tartoznak (67. ábra). Így a gyorsulás alkalmas az egyenletesen változó moz-gások összehasonlítására, jellemzésére.

Az egyenletesen változó mozgás – a gyorsulás

Már az előző órán is beszéltünk arról, hogy környezetünkben viszonylag kevés a „szigorúan véve” egyenletes mozgás. Tapasztalatból tudjuk például, hogy egy jármű mozgása közben gyorsulhat vagy

lassulhat is. Ez természetesen nem egyik pillanatról a másikra történik. A gáz- vagy a fékpedál meg-nyomása és a kívánt sebesség elérése között több-kevesebb idő telik el.

64. ábra

65. ábra

66. ábra

67. ábra