Page 42 - 7_fizika.indd

1. A rugóerő természetesen a rugalmas test összenyomá-sakor is fellép. Erről meggyőződhetünk, ha egy kiskocsit a végére helyezett, majd összenyomott rugó segítségével mozgásba hozunk. (105. ábra).

Megfgyelhetjük, hogy a kezdetben nyugvó kocsinak megváltozik a mozgásállapota. Mi fejti ki az ehhez szüksé-ges erőt? Nyomjuk össze a rugót különböző mértékben! Mi-kor változik meg jobban a kocsi mozgásállapota?

2. Az órai kísérletben használt rugóra 20-20 g tömegű tes-teket akasztottunk. Először egyet, azután kettőt, végül hármat. A rugó megnyúlása egyre nagyobb lett. Az ösz-szetartozó értékeket egy koordináta-rendszerben ábrá-zoltuk. A rugó megnyúlását Δl-lel jelöltük (106. ábra). Mit olvashatunk le a grafkonról?

Végezzetek ti is hasonló méréseket az általatok használt rugókkal és a szertárban található, különböző tömegű tes-tekkel! Mérési eredményeiteket ábrázoljátok grafkonon, és hasonlítsátok össze a különböző grafkonokat! Milyen ha-sonlóságokat, és milyen különbségeket fedezhettek fel?

3. A fzika szertárban talált eszközökből a 107. ábrán látható kísérletet állítottuk össze. Az erőmérő 1 N erőt mutatott. Mekkora tömegű testeket akasztottunk a rugó végére? Mekkora erőt mutat az erőmérő, ha a 108. ábrának megfele-lően megváltoztatjuk az összeállítást? Miért?

4. A gumikötél vagy az expander nem csak izmaink erősíté-sére használható eredményesen. Ha egyik végüket rög-zítjük, a mögéje (például a falra) tett papíron bejelölhet-jük azt, hogy ki milyen mértékben tudja megnyújtani. Ezzel el is készült az „osztály erőmérője” (109. ábra).