Page 41 - 7_fizika.indd

39

Ebből az is következik, hogy 1 N közelítőleg a 0,1 kg tö-megű test súlya.

A fzikaszertárban található rugós erőmérők (102. ábra) is newtonban mutatják az erőt. Ha a felfüggesztett erőmérőre egy testet akasztunk, a rugó megnyúlik. Azt már tudjuk, hogy a rugó megnyúlását előidéző erő a test súlya. De miért ép-pen annyit nyúlik meg az erőmérő rugója, amennyit egy kiválasztott test ráakasztásakor megfgyelhetünk? Miért nem többet vagy kevesebbet?

A magyarázat a rugalmas test – a rugó – „viselkedésében” rejlik.

A rugalmas testben a hatás-ellenhatás törvényének megfelelően – a rá ható külső erővel szemben – azo-nos nagyságú, de ellentétes irányú erő lép fel. Ezt az erőt rugalmas erőnek vagy rugóerőnek nevezzük. Jele: F

r

.

Figyeljük meg, hogy a ráakasztott test levétele – azaz a külső erő megszűnése – után az erőmérő mutatója ismét visszatér a „0” jelhez! Láthatjuk, hogy a rugó „visszanyeri” eredeti alak-ját. Az ilyen alakváltozást rugalmas alakváltozásnak ne-vezzük.

Persze, tanárunk gondosan ügyelt arra, hogy nehogy „túl nagy” tömeget akasszunk az erőmérőre. A testek rugalmas-sága ugyanis nem érvényesül „minden határon túl”. Egy adott rugó csak egy adott nagyságú erővel terhelhető. Ennél nagyobb külső erő hatására rugalmas tulajdonságai megváltoznak. A szertárban is különböző méréshatárú erőmérőket találunk (103. ábra).

A méréshez mindig gondosan válasszuk ki a megfelelő mérés-határú erőmérőt!

102. ábra

Kérdések

1) Milyen hatások teszik lehetővé az erő mérését? Melyi-ket könnyebb a gyakorlatban is megvalósítani? 2) Mondd el, miért alkalmas a rugó erőmérő készítésére! Hogyan készítettetek az órán rugós erőmérőt? 3) Melyek a rugós erőmérő részei?

4) Mondd el saját szavaiddal: mit jelent a rugóerő, és mi-kor beszélhetünk róla!

5) Mi szab határt a rugók terhelésének?

103. ábra

104. ábra Az ábrán látható egyszerű rugós mérleg skálájáról közvetlenül a mérlegre akasztott test töme-ge olvasható le. Vajon egyformán pontos ez a mérleg a földfelszín bármelyik pontján?