Page 53 - 7_fizika.indd

51

Egy test mozgásállapota meg-változik, ha a rá ható erők nem egyenlítik ki egymást.

Figyelembe véve, hogy az erő vektormennyiség, azt mondhatjuk: a nyugvó testre ható erők ere-dője nulla, azaz a testre ható erők „egyensúlyban” vannak. Hogyan tudjuk ezt ábrázolni?

Mint máskor is, most is kereshetünk példát a testne-velésórán! A kötélhúzás közben gyakran előfordul az, hogy egy darabig egyik csapat sem bír a másik-kal. Ilyenkor a kötél meg sem mozdul, bár mindkét csapat tagjai erőt fejtenek ki (145. ábra). A két erő közös hatásvonalú, azonos nagyságú, de ellentétes irányú (146. ábra). Eredőjük 0.

Persze, ha az egyik csapat elfárad, már nem tud ak-kora erőt kifejteni, mint korábban. Így a kötélre ható erők már nem lesznek egyensúlyban. A kötél – és vele együtt a „gyengébb” csapat – az eredő erő irá-nyába mozdul el. (147. ábra). Az eredő erő a nagyobb erőt kifejtő csapat irányába mutat (148. ábra). Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a kötélhúzás „csapatmunka”! Mivel mindenki egy irányban húz, az egyes versenyzők által kifejtett erők összeadód-nak (149./a és 149./b ábra).

145. ábra

149./b ábra

147. ábra

149./a ábra

148. ábra

Kérdések

1) Mit jelent a nyugalmi egyensúlyi állapot? Mondjunk példákat is!

2) Mikor mondhatjuk azt, hogy egy mozgó test egyensúlyban van? Soroljunk fel néhány példát is! 3) Milyen következménye lehet annak, ha felbomlik a testre ható erők egyensúlya? Milyen példá-kat tudunk erre mondani?

146. ábra