Page 57 - 7_fizika.indd

55

Megoldás:

a) Tudjuk, hogy 1 J munkát végez az 1 N nagyságú erő az irányába eső 1 m hosszúságú úton. A példánkban szereplő erő nagysága csak 1/5-e az 1 N-nak, ezért 1 m úton 0,2 J munkát végzett volna. Az út azonban az 1 m-nek csak 4/5-e, így a munkavégzés:

4 5

∙ 0,2 J = 0,16 J.

b) A munkát kiszámíthatjuk a tanult képlet segítségével is:

Adatok: F = 0,2 N s = 0,8 m

W = ? W = F∙ s

= > W = 0,2 N∙ 0,8 m

= >

W = 0,16 J

2. Egy vasúti szerelvény (154. ábra) egyenletes mozgatásá-hoz 60 000 N erőre van szükség.

Mennyi munkavégzés árán tudja a mozdony a szerelvényt 10 percig 72 km/h egyenletes sebességgel mozgatni?

Adatok:

v = 72

km h

= 20

m s

t = 10 perc = 600 s s = v ∙ t

= >

s = 20

m s

∙ 600 s

= >

s = 12 000 m F = 60 000 N

W = ? W = F ∙ s

= >

W = 60 000 N ∙ 12 000 m

= >

W = 720 000 000 J

Kérdések

1) Mondjunk példát különböző munkákra!

2) Melyik esetben történik az előző példák közül fizikai értelemben is munkavégzés? Miért? 3) Mi a munka mértékegysége?

4) Hogyan számítható ki a végzett munka?

5) Gyakran előfordul, hogy „csak” tartunk egy tárgyat – és egy idő után mégis elfáradunk. Törté-nik-e ebben az esetben munkavégzés? Beszélhetünk-e ebben az esetben fizikai értelemben vett munkáról? Miért?

154. ábra