Page 58 - 7_fizika.indd

Az emelési munka

Emeljünk fel egy erőmérőre akasztott nehezéket (155. ábra)! Azt már tudjuk, hogy az erőmérőről közvetlenül leolvasható a ráakasztott test súlya. Ha egyenletesen emeljük, az eme-lés minden pillanatában ugyanakkora, de függőlegesen fel-felé mutató erőt kell kifejtenünk, mint a test súlya. A testek egyenletes emelése közben végzett munkát emelési mun-kának nevezzük. Az emeléshez szükséges munkavégzés nagysága egyenesen arányos a test súlyával, és azzal, hogy milyen magasra emeljük. Nem függ azonban attól, hogy milyen úton jut a magasba a test.

A súrlódási munka

Ahogy azt már tudjuk, a különböző testek mozgatása közben rendszerint a súrlódási erő (F

s

) is fellép. A testek egyenletes

mozgatásakor éppen annyi erőt kell kifejteni, amennyivel a súrlódási erő „legyőzhető” (156. ábra). Egy testet mozgató erőnek a súrlódási erő ellenében végzett munkáját súrló-dási munkának nevezzük.

A súrlódási munka nagysága egyenesen arányos a leküz-dendő súrlódási erő nagyságával és az elmozdulással.

A gyorsítási munka

Az előző órákon megtanultuk, hogy egy test mozgásállapo-ta megváltozik, ha a rá ható erők nem egyenlítik ki egymást. A példaként vett kísérletben a kocsi egyre nagyobb sebes-séggel mozgott, azaz gyorsult. A mozgásállapot megváltoz-tatásához szükséges munka a gyorsítási munka.

A feszítési munka

Eddigi kísérleteink során már többször használtunk rugókat. A rugó összenyomása vagy megnyújtása közben is munkát kell végezni (157. ábra). A rugók alakját megváltoztató erő munkáját feszítési munkának nevezzük.

155. ábra

156. ábra

157. ábra „Honnan származik” a feszítési munka elvégzéséhez szükséges erő?

56