Page 62 - 7_fizika.indd

60

1. Vegyük szemügyre a 164. ábrát! Melyik tanuló rendelkezik a legnagyobb, és melyik a legkisebb helyzeti energiával? A tanulók helyzetét a tornaterem padlójához viszonyítsuk!

2. A tanterem ablakából, a talaj felett 5 m magasságból va-laki leejt egy radírt.

a) Hogy nevezzük a leeső radír mozgását? Mi jellemzi ezt a mozgást?

b) Hogyan változik a radír mechanikai energiája a leesést

megelőző pillanattól a földetérésig?

3. Kalapáccsal szöget verünk be egy vastag deszkába. A deszka „ellenáll” a szög beverésének (ezért kell hozzá ka-lapács) és mindvégig 50 N erőt fejt ki a szegre.

a) Mennyi munkavégzés árán lehet az 5 cm hosszú szö-get teljesen beverni a fába?

b) Valaki kiszámította, hogy az ütés előtt 7,5 J munkavég-

zés árán gyorsítottuk fel a kalapácsot. Milyen mélyen hatol a szög a fába egy ütés következtében, ha feltéte-lezzük, hogy ez a munka teljes egészében a szög be-verésére fordítódik?

4. Nézd meg jól a 165. ábrát!

a) Hogyan változik a tornagyakorlatot bemutató tanuló mechanikai energiája a gyakorlat közben? b) Legfeljebb mekkora lehet ez az energia?

5. a) Hogyan változik a 166. ábrán látható csúszdán lecsúszó ember mechanikai energiája?

b) Legfeljebb mekkora lehet ez az energia?

c) Mi a víz szerepe a csúszdán, és mi a szerepe akkor, ami-

kor valaki a csúszda aljára érkezik?

Kísérletek, feladatok

164. ábra

165. ábra

166. ábra