Page 8 - 7_fizika.indd

6

Az 5. és a 6. évfolyamon, a természetismeret-órán már meg-ismerkedtünk a testek néhány fzikai tulajdonságával.

A testek méreteit vagy egymástól való távolságát a hosszú-sággal adjuk meg. A hosszúság jele ℓ, mértékegysége a méter. A méter jele: m. A hosszúság mérésére vonalzót, mérőszalagot, méterrudat használhatunk. A mérés során a mérőeszközt közvetlenül a mérendő tárgy megfelelő ré-széhez illesztjük (1. ábra).

A szilárd testek, a folyadékok és a gázok is helyet foglalnak el. A térnek azt a részét, amelyet egy adott test elfoglal, térfo-gatnak nevezzük. A térfogat jele V, mértékegysége a köb-méter. A köbméter jele: m 3 . A folyadékok térfogatát ismert belső térfogatú edények segítségével mérhetjük meg. Ilyen eszköz a mérőhenger és a mérőpohár. A szilárd testek tér-fogata számítással és méréssel is meghatározható (2. ábra).

A testekben foglalt anyag mennyiségét a tömeggel jelle-mezhetjük. A tömeg jele m, mértékegysége a kilogramm. A kilogramm jele: kg. A tömeg mérésére különböző mérle-geket használhatunk (3. ábra).

Az egységnyi térfogatú test tömege arra az anyagra jellem-ző érték, amelyből a test készült. Ezt az értéket sűrűségnek nevezzük (3. ábra). A 4. ábra segítségével azonos tömegű, különböző sűrűségű testek térfogatát hasonlíthatjuk össze.

A sűrűség jele: ρ.

Mértékegysége a

g cm 3

, illetve a

kg m 3

.

Kiszámítása: ρ =

m V

.

A testek szabad szemmel nem látható, parányi részecskék-ből állnak. Az anyagok tulajdonságait részecskéiknek tulaj-donságai, valamint a részecskéknek egymáshoz és a környe-zetükhöz való viszonya határozza meg.

A részecskék állandó mozgásban vannak. A gázok ré-szecskéi könnyen, szabadon mozoghatnak, mivel köztük csak „laza” kapcsolat van (5. ábra).

A testek fzikai tulajdonságai

1. ábra

2. ábra

3. ábra

4. ábra