Page 9 - 7_fizika.indd

Folyékony halmazállapotban a részecskék között erő-sebb „kapcsolat” van, mint gáz halmazállapotban. Így köze-lebb lesznek ugyan egymáshoz, de egymáson könnyen el-mozdulhatnak (7. ábra).

A szilárd testek részecskéit a köztük ható erős, kölcsönös hatás szabályos rendbe rendezi el (6. ábra). Ezért a szilárd testek részecskéi csak kevés, rendszertelen mozgást végez-hetnek.

A testek különböző hőmérsékletűek. A hőmérséklet méré-sére hőmérőket használunk (8. ábra). A hőmérséklet válto-zása a testek más fzikai tulajdonságainak megváltozásával is együtt jár. A testek méreteinek melegítés vagy hűtés hatá-sára bekövetkező változását hőtágulásnak nevezzük. A köz-ismert folyadékos hőmérők működésének is ez a jelenség a fzikai alapja.

Ha egy test elindul vagy megáll, ha gyorsabban vagy lassab-ban halad, vagy éppen megváltoztatja mozgásának irányát, aztmondjuk: megváltozik a mozgásállapota. A testekmoz-gásállapotát megváltoztató hatást erőhatásnak nevezzük. Élő és élettelen testek is fejthetnek ki egymásra erőhatást. Ezt mutatták kísérleteink is, melyek során megfgyelhettük, hogy a mozgásállapot megváltozása kölcsönös. A tes-tek között jelentkező hatás tehát: kölcsönhatás.

A mozgásállapot-változással járó kölcsönhatásokat összefog-laló néven mechanikai kölcsönhatásnak nevezzük. A me-chanikai kölcsönhatásban részt vevő két test mozgásállapo-ta ellentétesen változik (9. ábra).