Page 85 - 7_fizika.indd

A fzika történetének több jeles alakja egyszerre volt tudós, mérnök és feltaláló. Egyik leghíresebb közülük Arkhimédész. Születésének és halálának pontos dátumát nem ismerjük, valószínűleg i. e. 280-tól 212-ig élt.

A legrégibb – és talán legismertebb – fzikai törvény – az úszó testekre vonatkozik. Ez Arkhimédész törvénye, mely ma ugyanolyan formában érvényes, mint megalkotásakor. Arkhimédész matematikával és mechanikával foglalkozott.

Összekapcsolta a matematikát a fzikával, megalapoz-va ezzel a tudományos igényű kutatást – igaz, módszere csak a 17. században, a nagy természettudományos felfede-zések idején éledt újjá.

Tanulmányozta a különböző alakú testek egyensúlyi viszo-nyait. Törvényszerűségeket állapított meg az emelők mű-ködésére vonatkozóan. A gyakorlat számára fontos megál-lapításokat tett a folyadékba merített testek egyensúlyi helyzetéről is.

Megalkotta az arkhimédészi csigasort (249. ábra) és a végte-len csavart (246., 247. és 250. ábra) – ez utóbbit vízemelésre is használták, és különböző változatait erre a célra használják ma is.

Nevéhez számos történet kapcsolódik – és ha nem is hisszük el mindet, bizonyos, hogy a második pun háború (i. e. 218–201) idején segítette szülővárosa, Szürakuszai védekezését a római hódítókkal szemben. A rómaiak végül elfoglalták a várost, és hadvezérük kifejezett parancsa ellenére Arkhimédészt is meg-ölték (248. ábra).