Page 88 - 7_fizika.indd

86

Már a természetismeret tanulásakor, az 5. évfolyamon megis-merkedtünk a levegő és a folyadékok nyomását bizonyító kísérletekkel. Mindennapi életünkben is gyakran használjuk a „nyomás” kifejezést. Tudjuk például, hogy a rajzszöget vi-szonylag könnyű belenyomni a rajztáblába – ehhez termé-szetesen erőt kell kifejtenünk. De senkinek sem jutna eszébe ezt „fordítva” csinálni (251–252. ábra).

Vizsgáljuk meg, milyen szerepet játszik az egymással érint-kező testek közötti kölcsönhatásban az érintkező felületek nagysága!

KÍSÉRLETEZZÜNK!

Tegyünk egy vastag habszivacsra három, egyforma tégla-testet különböző felületű oldallapjukra állítva!

Figyeljük meg, hogy a habszivacs benyomódása akkor a legnagyobb, amikor a téglatest legkisebb felületű olda-lával érintkezik, és akkor a legkisebb, amikor a téglatestet a legnagyobb felületű oldalával helyeztük rá (253. ábra)!

Korábbi tanulmányaink alapján már tudjuk, hogy ebben a kísérletben a téglatest súlya az az erő, mely az érintkező felületeket egymáshoz szorítja, és ez az erő mindhárom esetben ugyanaz.

Ismételjük meg a kísérletet most úgy, hogy az érintkező felü-leteket változatlanul hagyva, kétszeresére, háromszo-rosára növeljük a nyomóerőt (254. ábra)!

Megfigyelhetjük, hogy nagyobb erő hatására a habszi-vacs benyomódása sokkal nagyobb lesz. (Az előzőhöz viszonyítva annak kb. kétszerese, illetve háromszorosa.)

Kísérletünk alapján azt mondhatjuk, hogy:

• változatlan erő hatása függ attól, hogymekkora felü-leten érintkezik a két test, és

• változatlan nagyságú felületen a nagyobb erő nagyobb alakváltozást hoz létre.

Kísérletünkben az egymással érintkező testek között ható erő – a nyomóerő – merőleges volt a nyomott felületre.

Hányadosuk egy új fizikai mennyiséget határoz meg, ez a nyomás.

A nyomás jele p, a latin pressio (magyarul nyomás) szó első betűje. (A latin szó helyes kiejtése: presszió.)

A nyomás

251. ábra

252. ábra

253. ábra

254. ábra