Page 89 - 7_fizika.indd

87

A nyomás a nyomott felületre merőlegesen ható nyomóerő és a nyomott felület hányadosával meg-adható fizikai mennyiség.

Mindezt képletben is kifejezhetjük:

nyomás =

nyomóerő nyomott felület

= >

p =

F A

Mértékegységét Blaise Pascal (ejtsd: bléz paszkál) francia fizi-kusról pascalnak nevezték el. Jele: Pa.

1 Pa =

1 N 1 m 2

A gyakorlatban e mértékegység többszörösei is használato-sak, így a kilopascal (kPa) és a megapascal (MPa).

1 kPa = 1000 Pa 1 MPa = 1000000 Pa

A szilárd testeket felépítő részecskék igen „szorosan kötődnek” egymáshoz – ez az erős, kölcsönös vonzás a részecskéket szabályos rendbe rendezi el.

A részecskék közötti erős vonzás miatt a legtöbb szilárd test alakja csak erős külső behatással, szerszámok felhasználásával változtatható meg. Ennek elle-nére a részecskék „nem ülnek nyugodtan” a helyükön. Mozognak, bár szoba-hőmérsékleten (20 °C) csak igen kis mértékben tudnak eltávolodni helyüktől. Ezt a 256. ábra szerint úgy képzelhetjük el, mintha a részecskéket igen erős rugók tartanák össze: ezek csak kis mértékű rendszertelen mozgást, rezgést tesznek lehetővé.

Mi történik a „részecskék világában” akkor, ha a szilárd testre külső erő hat? Modellünk alapján úgy képzelhetjük, mintha a részecskéket összekötő rugók-ban ébredne a külső hatással szemben erő. Ha csökkentjük azt a felületet, amire e külső erő hat, akkor már csak kevesebb rugó tudja a külső hatást el-lensúlyozni – így a test jobban összenyomódik – sőt, a rugók „el is szakadhat-nak”. (Sok szilárd anyag, például a vas nagy nyomással, „sajtolással” hidegen is alakítható. Így készül a járművek karosszériájának sok eleme is.)

Kérdések

1) Fogalmazd meg, mitől és hogyan függ a nyomás! 2) Mi a mértékegysége, és mik annak többszörösei?

3) A nyomás szempontjából mindegy-e az, hogy milyen irányú a nyomott felületre ható erő?

255. ábra Blaise Pascal (1623–1662)

256. ábra