Page 94 - 7_fizika.indd

92

KÍSÉRLETEZZÜNK!

Zárjuk le egy műanyag cső alját rugalmas gumilappal (például egy elszakadt lufi egy darabjával), és öntsünk bele különböző magasságokig vizet! Figyeljük meg, hogy a gumilap annál jobban kidomborodik, minél magasabb a folyadékosz-lopa csőben (272. ábra)! A gumilap alakjánakmegváltoztatá-sához erő szükséges. Ez az erő a folyadék súlya, mely a csö-vet lezáró felületen nyomást hoz létre. Ez a vízen kívül más folyadékokra is igaz.

A nyugvó folyadék súlyából származó nyomást hid-rosztatikai nyomásnak nevezzük.

Válasszunk most két, különböző sűrűségű folyadékot! Az azo-nos magasságú, de különböző sűrűségű folyadékok közül a nagyobb sűrűségűnek nagyobb a hidrosztatikai nyomása (273. ábra).

A hidrosztatikai nyomás egyenesen arányos a folya-dékoszlop magasságával és a folyadék sűrűségével.

A folyadékok nyomása egy nyomásmérő eszköz, a mano-méter segítségével közvetlenül is megmérhető.

A 274. ábrán látható manométer nyomásérzékelője egy rugalmas gumilappal ellátott tölcsér. A tölcsért egy hajlékony gumicső köti össze egy U alakú üveg-csővel, melyet beosztással ellátott fémlapra szereltek. Érintsük meg ujjunkkal

óvatosan a gumilapot! Figyeljük meg, hogy ennek következtében az U alakú csőben a folyadék elmozdul! Műszerünk tehát úgy „mér”, hogy az érzékelőre ható nyomást a folyadékszintek elmozdulása jelzi.

Töltsünk meg egy nagyobb, átlátszó falú edényt vízzel, és te-gyünk egy jelet az oldalára! Merítsük be a tölcsért a jelig (275. ábra)! Figyeljük meg, hogy az U alakú csőben a folyadékszintek különb-sége állandó marad, ha csak a tölcsér „irányát” változtatjuk meg (276. ábra)!

A folyadékba merülő testre a hidrosztatikai nyomás minden oldalról hat. A hidrosztatikai nyomás a fo-lyadék felszíne alatt egy adott mélységben minden irányban ugyanakkora.

A folyadékok nyomása

– a nyomás terjedése folyadékokban

272. ábra

273. ábra

274. ábra

275. ábra