Page 95 - 7_fizika.indd

A folyadékok részecskéi között nem működnek olyan erős összetartó erők, mind a szilárd testekben. Ez az oka annak, hogy e részecskék egymástól köny-nyen elszakadhatnak és új „szomszédokkal” léphetnek kapcsolatba. Öntés közben pedig egymáson „gördülnek”, akárcsak az apró golyók vagy a borsó-szemek (277–278. ábra). Külső nyomás hatására a részecskék igyekeznek odébb „gördülni” – de ezzel szomszédaikat is elmozdulásra kényszerítik. Így a folyadék szinte valamennyi részecskéje ellenáll a külső hatásnak. A folyadé-kok nem „préselhetők össze”, és „közvetítik” a külső nyomást.

Ismételjük meg a 279. ábrán látható kísérletet! Figyeljük meg, hogy ha csak „tartjuk” – de nem nyomjuk meg – a nejlonzacs-kót, akkor a tűvel szúrt nyílásokból éppen csak szivárog a víz! Ezután nyomjuk meg a zacskót először csak „gyengén”, majd egyre erősebben! Azt tapasztaljuk, hogy a nyílásokon – egy-máshoz viszonyítva – minden irányban körülbelül azo-nos erősséggel spriccel a víz. A spriccelés annál erősebb, minél nagyobb erőt fejtünk ki kezünkkel.

Tapasztalataink alapján azt mondhatjuk, hogy a „zacskóba zárt” vízre ható külső nyomás a vízben minden irányban, egyenletesen terjed. Ezzel egy fizikai törvényt fogalmaztunk meg, mely nemcsak a vízre, hanem minden más folya-dékra is érvényes. Felfedezőjéről, Blaise Pascalról Pascal-törvénynek nevezték el.

A Pascal-törvény jelenti a fizikai alapját a hidraulikus emelők, prések (sajtók) és fékberendezések működésének. (A kö-vetkező oldalakon és a munkafüzetben részletesen olvas-hatsz ezekről.)

1) Mit nevezünk hidrosztatikai nyomásnak? 2) Mitől függ a hidrosztatikai nyomás nagysága?

3) Oldalról is hat-e a hidrosztatikai nyomás a folyadékba merített testre? Válaszodat egy kísérlet ismertetésével is indokold! 4) Fogalmazd meg a Pascal-törvényt!

5) Milyen kísérlettel igazoltuk a Pascal-törvény érvényességét?