Page 102 - etika_2009.indd

100

A kínai univerzalizmus a mindent megma-gyarázó, egységes világnézet leírására tö-rekszik. A bonyolult kínai filozófiai rend-szerek iskolaalapításai közül kettőt kell kiemelnünk. Az egyik Kung Fu-ce (Kon-fucius), azaz Kung mester (tanító) nevé-hez fűződik, aki Kr. e. 551-ben született és Buddha kortársa volt. Az ősi szokások is-merőjeként, terjesztőjeként már ifjúkorá-ban hírnevet szerzett. A konfucianizmus arra tanítja az embereket, hogy legyenek nyájasak és derűsek, de ne legyenek önzők és erőszakosak. Ne alakítsanak ki magán-véleményt, s ne legyenek előítéleteik. Ám legyenek szelídek, öntudatosak, méltóság-teljesek és tiszteletet parancsolóak. Ma is megszívlelendő Kung Fu-ce egyik mondá-sa, ami a tanulásról szól: „Tanulni és nem gondolkodni, hiábavaló fáradság, gondol-kodni és nem tanulni pedig veszedelem.”

Kung Fu-ce kortársa volt Lao-ce, azaz az ’öreg mester’, akinek ne-véhez a másik jelentős filozófiai rendszer alapítása kötődik. Lao-ce Kr. e. 604–517 között élt, akit a Tao-tö-king (Az út és erény köny-ve, azaz Könyv a világ törvényeiről) a taoizmus tanának megterem-tőjeként ismerünk. A „szép történetek” ismertetik a világtörvényt, ami segítséget nyújt az embereknek a nehézségek leküzdéséhez. Cél az ősi természetes világhoz való visszatérés, hiszen a tao a vi-lág ősoka. Belőle keletkezett minden: a lét és nemlét, a jin-jang ket-tőssége, az őserők harmóniája. A taoizmus a Kr. u. 1–3. században elterjedő Zhang Daoling, a „módszer mestere” tanítását követő-en magába foglalta a varázslást, a gyógyítást, a mágikus hagyomá-nyokat, végső soron a halhatatlanság tradícióját. Több mint ezer esztendővel később, a 14–17. században, a Ming-dinasztia korában két irányzat alakult ki. Az északi területeken, Pekingben a Fehér felhő temploma, délen Jiangcsi tartományban a Sárkány és tigris hegye válik a taoizmus központjává. A taoizmus mai gyakorlatára erőteljesen hatnak a népvallások, amelyek átitatják a délkelet-ázsi-ai államok kultúráját, szellemi életét.

Lao-ce és Kung Fu-ce élet- (vallás-) filozófiája tehát abban kü-lönbözik, hogy míg az utóbbi a múlt törvényeire, addig az előbbi az örökkévalóságban való szemlélődésre, a vágynélküliségre épít.

Kutass a könyvtárban a kínai univerzalizmus megalakulása és mai szerepe után! •

Melyik korábban tárgyalt világvallásra hasonlít legjobban a taoizmus? Indokold meg a válaszodat! •

Melyik földrészen alakult ki a • Tanakodóban tárgyalt három világvallás? Mi lehet ennek az oka? Beszéljétek meg tanári irányítással!

A jin-jang, az ősi természeti megfigyelésekre épülő fogalompár jele. A jang a világos, a pozi-tív, az aktív férfierőt, a jin a negatív, a sötét, a passzív nőt jelképezi. Ma inkább a jó és a rossz, az élet és a halál, a test és lélek harmóniáját

fejezi ki a jin-jang jel Konfuciánus templom Kínában

A kínai univerzalizmus

etika_2009.indd 100 etika_2009.indd 100 12/11/09 12/11/09