Page 103 - etika_2009.indd

101

A munkát végző ember

A munka fogalmát már ötödik osztályban, az őskor tanulásakor meg-ismertétek. Megtanultátok, hogy a munka az egyike azoknak a fontos cselekedeteknek, ami az embert emberré tette, amely azóta is éle-tünk szerves része. Az ember munkájával az évezredek során újabb és újabb értékeket hozott létre. Tulajdonképpen a legtöbb fizikai és szellemi tevékenység munkavégzés, ami azt célozza, hogy az ember életét könnyebbé, kényelmesebbé tegye.

Az egyes társadalmak (országok) akkor váltak naggyá és erőssé, ha az egyének szervezett és hasznos munkája erős gazdaságot hozott létre. Az emberek többségének élete értelmét a munka adja. Sokan szenvednek attól, hogy nem dolgozhatnak. Ez egyrészt úgy érten-dő, hogy az alkotómunka megvonása – bármilyen okból – testi-lelki kielégületlenséget okoz. Másrészt pedig úgy, hogy ha az egyén pél-dául nem tudja eltartani a családját, akár munkanélküliség, akár a ke-vés bér miatt, az előbb-utóbb konfliktushoz vezet. A munka fogalma, megítélése, fenntartó szerepe koronként, társadalmanként, földrajzi helyenként változott, s változik ma is.

Az ókorban a fizikai, helyenként megalázó, piszkos munkák elvég-zése az alsó rétegek (parasztok, kézművesek, rabszolgák) dolga volt. Természetesen, mint a legtöbb állításra, így az ókorban végzett fizi-kai munkára sem érvényes minden esetben ez az általánosítás. Hi-szen például a nehéz fizikai munkát végző szobrászmester megbe-csült személy volt az ókori Görögországban. A rabszolgák egy része pedig tanító volt, szellemi munkát végzett.

A helyzet a középkorban sem változott sokat. A nemesek, az egy-házi méltóságok nem végeztek fizikai munkát, az kizárólag a jobbá-gyok, az iparosok feladata volt. Ezt a munkát megalázónak tartották. Ők az állam irányításában vettek részt, vagy katonaként szolgálták a hazájukat. Megjegyzendő, mai felfogásunk szerint az állam irányítása, a katonáskodás vagy a művészeti alkotások létrehozása is munka. Az újkorban a reformáció, a keresztény vallás megújítása, a tőkés világ kialakulása, a polgári forradalmak, a felvilágosodás, végered-ményben a feudalizmust lebontó reformok új értelmet adtak a mun-kának. Eszerint sem a család, sem a társadalom egésze nem boldo-gulhat, nem gyarapodhat munkavégzés nélkül.

Hogyan függ össze a címben •

szereplő három fogalom? Be-széljétek meg tanári irányítás-sal! Mit tanultál ötödik osztály- •

ban az ember és a munka vi-szonyáról? Elemezd a Voltaire-idézetet! •

Magyarázd meg, hogy a 18. században élő filozófus állítá-sa miért érvényes a 21. század elején! Fejtsd ki, hogy ki tekinthető •

korunkban alkotónak! Sorolj fel néhány példát!

15. Munka, gazdaság, alkotás

„A munka pedig arra jó,

hogy messze tartson tőlünk három bajt: az unalmat, a bűnt, a szükséget.” (Voltaire 1 )

Munkavégzés a középkorban a szántó-földön és a szövőműhelyben

1 Voltaire (volter; 1694–1778): a francia felvilágosodás egyik legnagyobb alakja, író, filozó-fus, történész

etika_2009.indd 101 etika_2009.indd 101 12/11/09 12/11/09