Page 104 - etika_2009.indd

102

Az első világháború után, a jelenkor társadalmában a munka és az ember viszonya gyökeres változásokon ment át. Gondoljunk a nők tömeges munkába állására, a technika ugrásszerű fejlődésére, a tanu-lás lehetőségeinek kiszélesedésére, a társadalmi szervezetek, közöt-tük a szakszervezetek szerepére. A legújabb problémák egy része ép-pen a fejlődésből adódott. A monoton, gépies munkavégzés például a futószalag mellett rombolta (rombolja ma is) az alkotómunkát, az ember kiteljesedését. Az újabb és újabb találmányok, a modern esz-közök egyre több ember munkáját teszik feleslegessé. Ezen az sem változtat, hogy az ugrásszerűen növekvő fogyasztás egyre több új munkahelyet teremt.

Munka, jog és kötelesség

Az ember és a munka viszonyát a 19–20. századtól jogok, törvé-nyek, konfliktusok (bérharcok, tüntetések, sztrájkok) határozzák meg. Az ellentétek a munkaadók és munkavállalók között húzódnak. A harc eredményeként kialakult a szociális ellátás* rendszere, ami a munkavállalók érdekeit védi. Közéjük tartozik az egészségügyi ellátás, a tanulás, az egészséges táplálkozás, a kielégítő lakásviszonyok és a pi-henés lehetősége. Az alapvető emberi jogok megtartása érdekében az egyén munkájával járul hozzá a kisebb és nagyobb közösségek, végső soron a társadalom fejlődéséhez. A polgári társadalmakban a munkavállalók egyre biztonságosabbá váló szociális körülményeit akasztotta meg a II. világháború után a szocialista rendszer* kialaku-lása Kelet-Európa országaiban, így Magyarországon is. (Fontos tudni, hogy a szocialista állam nem azonos a szociális állammal!)

Az 1945 után kialakuló és 1990-ig tartó szocialista rendszer az em-ber és amunka új viszonyát alakította ki Magyarországon. Ez a rend-szer tiltotta a vagyon felhalmozását, mindenkit egyenlővé akart tenni. Ez oda vezetett, hogy az emberekben elfojtotta az egyéni ambíci-ókat 1 , a vállalkozó szellemet, a kreativitást. A nemzeti vagyon nagy része, a termelőeszközök döntő hányada állami tulajdonba került, s a termelés központi irányítás alapján folyt.

Az egyének és a vállalatok csak korlátozottan voltak érdekeltek a jobb minőség elérésében, a munkafolyamatok fejlesztésében, javí-tásában. Meg kell azonban jegyezni, hogy az állami tulajdon mellett voltak szövetkezeti tulajdonban* levő vállalatok, például a mező-gazdasági és a kisebb ipari üzemek. Magyarországon az élelmiszer-ellátáson sokat javított a háztáji*, amely a zömmel falvakban élő embereknek nyújtott magasabb életszínvonalat. Az 1980-as évek-ben engedélyezték Magyarországon a gazdasági munkaközösségek, népszerű nevén a gmk*-k működését.

Mindezek ellenére a gazdasági folyamatok hosszú távon azt ered-ményezték, hogy a szocialista államok gazdasága a piaci versenyben

Parasztgazdák, akik saját gazdaságuk-ban dolgoznak

Egy fafeldolgozó kisüzem, amely egy falunak vagy néhány családnak nyújt megélhetést

A városok lakosságának növekedése, a nők tömeges munkába állása, az ug-rásszerű technikai fejlődés, a tanulás lehetőségeinek kiszélesedése óriási vál-tozást idézett elő a 20. századi európai és észak-amerikai társadalmakban

1 ambíció (lat): becsvágy, érvényesülési vágy

etika_2009.indd 102 etika_2009.indd 102 12/11/09 12/11/09