Page 105 - etika_2009.indd

103

lemaradt a tőkés országok gazdasági teljesítményétől. A kapitalista és a szocialista világrendszer több évtizedes gazdasági, kulturális ve-télkedése az utóbbi összeomlásához vezetett. Ennek következménye lett az 1989–1990-ben bekövetkezett rendszerváltás*.

Szocialista nagyberuházás egy kelet-európai országban

Kálvin Jánosnak, a „genfi pápának” emlékműve. A svájci emberek részben Kálvinnak és a reformáció tanításai-nak köszönhetik munkaszeretetüket, az ország fejlett gazdaságát. A refor-máció emlékművén ott találjuk Bocs-kai István szobrát is

Egy nyugat-európai olajfeldolgozó nagyüzem. Egyike azoknak, amelyek a 20. század végén, a 21. század elején meghatározói egy-egy ország (egy-egy földrész) energiaellátásának, gazdasá-gi erejének

Osztályozd eddigi tanulmányaid alapján, hogy mely munkafor- •

mák (rabszolga, jobbágy, bérmunkás stb.) jellemezték az emberi-ség egy-egy nagy korszakát! Milyen változást idézett elő a reformáció az ember és a munka vi- •

szonyában? Gondolj Kálvin János, a „genfi pápa” tanítására! Miért jelentett az I. világháború nagy fordulatot az ember és a •

munka viszonyában? Beszéljétek meg tanári irányítással! Ki kényszerül rá, hogy kreatív, alkotó módon dolgozzon: a saját tu- •

lajdonában tevékenykedő parasztgazda vagy a nagyberuházáson foglalkoztatott bérmunkás? Indokold meg az állításodat! Érdeklődj szüleidtől, nagyszüleidtől, hogy milyen volt az élet a •

rendszerváltás előtti Magyarországon!

Ember, munka, munkaerkölcs

A kapitalizmus*, a tőke mindenhatóságán alapuló termelési rend-szer sokszor emberfeletti körülményeket teremtett a társadalom alsó rétegei számára. A bankok, gyárak, üzemek, kereskedőházak tulajdo-nosai arra törekedtek, s törekszenek ma is, hogy minél több hasz-not, profitot* fölözzenek le a vállalkozásuk után, s minél kevesebb bért fizessenek a munkásoknak. Ez állandó bérharchoz vezetett tőkés és munkás között. Ennek eredményeként Észak-Amerikában, Japán-ban és Nyugat-Európában a munkavállalók is elfogadható életszín-vonalra tettek szert. Az úgynevezett jóléti államokban kialakult a biztonságot nyújtó szociálpolitikai rendszer: széles körű orvosi el-látás, az időskorúaknak viszonylag jó megélhetést adó nyugdíjrend-szer, továbbá a szórakozást, pihenést, tanulást lehetővé tevő intéz-ményrendszer. Ez a szociális háló azonban gyakran kiszakad, azaz a munkanélküliség, az orvosi ellátás hiánya s az egyéb társadalmi igaz-ságtalanságok ezeket az államokat is sújtják időnként.

A 20. századi Kelet-Európában, így Magyarországon is a szocialis-ta rendszer alkotmánya többek között kimondta: „minden hatalom a dolgozó népé”, „a szocializmusban legfontosabb érték az ember”. Ezzel szemben a szocialista rendszerek a hiánygazdaságra*, a hazugságra, az egészséges verseny hiányára, az alacsony életszínvonalra, a rossz minőségre, a világ egy részétől való elzártságra épültek. Az alacsony bérek, a bújtatott általános foglalkoztatottság*, az ingyenesség* visszafogta az emberek teljesítményét. A dolgozók nagy része úgy él-te meg aktív munkás éveit, hogy nem kellett megerőltetnie magát a munkahelyén. Természetesen ez is csak általánosítás, hiszen nagyon

etika_2009.indd 103 etika_2009.indd 103 12/11/09 12/11/09