Page 11 - etika_2009.indd

9

A gyermekkor a születéstől a serdülésig tart. A gyermek még erő-sen függ a családtól, amelybe tartozik. Fő tevékenysége a játék. Majd döntő élmény lesz számára az iskolába járás.

A szándékos és rendszeres ismeretszerzés válik alaptevékenységé-vé. A szülőkhöz való kizárólagos kötődés az évek során kezd oldódni. Egyre nagyobb szerepe lesz a gyermekcsoportba tartozásnak. A tár-sas viselkedés új formái jelennek meg.

A serdülőkor* vagy pubertás az átmenet kora a gyermekkorból a felnőttkorba. Időtartamát nehéz meghatározni. Kezdete 11-13 éves korra tehető, és 18-24 éves korig tart. A hormonális változások sokféle hatást eredményeznek. A hangulatváltozások mellett jellemző a saját testről alkotott vélemény és az önértékelés átalakulása. Az ellenkező neműekkel és a felnőttekkel való kapcsolat is más formát ölt.

A felnőttkor kezdete a 20-24. év, jogilag a 18. év betöltése. Jellemző-je a biológiai és a társadalmi érettség. A személyiség végleges jegyei kialakulnak, a családalapítás is a felnőttkorban történik. Ugyanakkor ezekben az években is változik az ember. Az élet mindennapi törté-néseire, kihívásaira válaszolunk. Miközben új nemzedék nevelődik fel, az érett felnőtt értékeli önmagát és korábbi éveit. A földi élet utolsó szakaszában biológiai hanyatlás következik be, majd a test halála. Er-ről is, mint sok másról, az emberek különféleképpen gondolkodnak.

Alakítsatok lány- és fiúcsoportokat! • Először a lányokról szóló részt olvassátok el! • Utána csoportonként beszéljétek meg, majd számoljatok be az •

egyeztetett véleményetekről! Hasonló módon dolgozzátok fel a fiúkról szóló részt is! •

Sylvia Schneider: Válaszok szülőknek (részlet)

Miért foglalkozik olyan sokat a lányunk a külsejével?

(…) A mai nők – már fiatal lányok is – jóval többet foglalkoznak a külsejük-kel, mint régebbi korok asszonyai, lányai. És értékes idejük és (zseb)pénzük nagy részét arra költik, hogy széppé és vonzóvá varázsolják magukat. Divato-sak a veszélyes fogyókúrák, és egyik fitneszirányzat váltja a másikat (…) (…) a kislányokat már apró gyermekkoruktól kezdve úgy nézik, hogy eléggé törékenyek, csinosak és kecsesek-e (…)

A külső túlértékelése súlyos, sokszor jóvátehetetlen kárt okoz a nők és a lá-nyok lelkében: elvész az önbizalom, az egyes ember személyisége és egyedisé-ge. A nő értékét gyakran csak a külleme, az attraktivitása alapján ítélik meg.

Miért „nagyképűsködik” újabban a fiunk?

Fiúknál az erő és az érvényesülési képesség többet számít, mint a kedvesség és a visszafogottság (…). A fiúk viszonylag hamar felismerik, hogy rámenős-nek kell lenniük, ha elismerésre vágynak. (…) A fiúk sajnos gyakran faragat-lanul és durván bánnak egymással, ahelyett, hogy kölcsönösen támogatnák egymást. Nem akarnak gyengének látszani, ezért hangoskodnak, kétértel-műen beszélnek a nőkről, idétlenkednek. Ebben a korszakban a különféle erő-próbák a fiúk legkedvesebb játékai.

A gyermekkor

Fiatal felnőtt férfi (Székely Bertalan: Greguss János arcképe)

Fiatal felnőtt nő (Benczúr Gyula: Ben-czúr Etelka)

etika_2009.indd 9 etika_2009.indd 9 12/11/09 12/11/09