Page 119 - etika_2009.indd

117

Mindezekkel együtt: a görög–római kultúra, a zsidó–keresztény vallás, a magyar, a kun, a jász népek keletről hozott szokásai, a viking, a mór, a szláv hagyományok együtt jelentik Európát. A 21. században, amikor az Európai Unióról beszélünk, amikor az egységes pénz, az euró bevezetésének, a határok átjárhatóságának tanúi lehetünk, azt is tapasztalhatjuk, hogy a nemzetek továbbra is ragaszkodnak gyö-kereikhez, önállóságukhoz. Egyre többen ismerhetik meg a világot, amikor utaznak, televíziót néznek, interneteznek, könyveket, folyóira-tokat olvasnak. Ennek köszönhetően sokkal többet tudunk ma a vi-lágról, mint elődeink bármikor.

Attila szobra Tápiószentmártonban

A múlt és a jelen találkozásának egyik…

…és másik formája. A keresztény vallás papjai és a hagyományőrző civilek egy-aránt a múlt életben tartásával táplálják nemzetünk gyökereit

Nagy Sándor

A művelt Nagy Sándor, a görög (hellén) kultúra elterjesztője, a mai európai fel-fogás szerint a „pozitív hódító”. Pedig népek tucatjait üldözte el lakóhelyéről, ha-talma kiterjesztése érdekében Európától Indiáig emberek százezreit pusztította, tette földönfutóvá, rabszolgává. Nevét az Indus folyótól a Nílusig, a Balkán hegy-ségtől a Perzsa-öbölig építészeti emlékek, tanmeseként szolgáló színes történetek örökítik meg napjainkig.

Attila

A hunok fejedelme – akinek személyét az európai hagyományokban inkább a „negatív hódító” szerepében tüntetik fel –, rövid történelmi, kulturális szerepével együtt beírta nevét a nagy emberek sorába. Attila művelt és fegyelmezett hadve-zér, minden hivalkodást mellőző keleti nagyúr volt. A nyugati történészek, élet-rajzírók zöme ma is negatív szerepben tünteti fel Attilát. Mi vagyunk az egyetlen európai nép, aki rokonságot feltételez a hunokkal.

A múlt és a jelen találkozása

Kulturális, vallási, nyelvi különbségek, s az ezekből fakadó ellenté-tek ma is léteznek sőt egyre inkább felerősödnek. Gondoljunk csak – az arab világban vagy Nyugat-Európa nagyvárosaiban tapasztalható – az iszlám vallással, kultúrával kapcsolatos ellentétekre. Naponta hall-hatunk a tibetiek és más népek üldözéséről Kínában, a véres iraki me-rényletekről, de ami számunkra a legfájóbb, a magyarok sorsának romlásáról a környező országokban. Az, hogy a különböző kultúrák-ban eltérőek az étkezési, az öltözködési, a temetkezési szokások, más a család szerepe, vagy másként viszonyulnak az őseikhez, még nem jelenthetné az egész világban megfigyelhető ellentétek felerősödé-sét. A problémák gyökere inkább a gazdasági, a környezetvédelmi és az energiagazdálkodási okokban keresendő.

A változások nemcsak térben, s az eltérő kultúrák viszonyában, ha-nem időben, az azonos műveltségű népek, népcsoportok között is felfedezhetők. A száz évvel ezelőtti Magyarország lakossága ugyan-azt a nyelvet beszélte, ugyanazokra az ősökre tekintett vissza törté-

etika_2009.indd 117 etika_2009.indd 117 12/11/09 12/11/09