Page 120 - etika_2009.indd

118

nelmi tanulmányai során, s részben ugyanazt a vallást gyakorolta, mint mi, mai utódaik. Mégis, óriási eltérés van elődeink és közöt-tünk. Dédszüleink zömmel úgy élték le életüket, hogy nagyon ritkán mozdultak ki otthonról, legfeljebb a szomszédos települések vására-ira látogattak el. A világról pedig csak annyit tudtak, amennyit a falu elöljárói, vagy a távolról jött rokonok és idegenek elmondtak nekik. Ma viszont ömlik ránk a feldolgozhatatlanul sok információ, s az em-berek milliói rövidebb-hosszabb utazásokat tesznek a világ számos pontjára. Az emberiség történelmében – hatezer év óta – folyamatos a fejlődés. De olyan ugrásszerű változás korábban soha nem volt tapasztalható, mint amilyen a 20. században végbement.

Beszéljétek meg tanári irányítással, hogy melyek azok a legfőbb •

gondok, amelyek hazánkat s a világ legtöbb országát érintik! Keressetek összefüggéseket a Magyarországon végbemenő val- •

lási, kulturális, gazdasági folyamatok egymásra gyakorolt hatása között! Támaszkodjatok korábbi tanulmányaitokra, illetve tanáro-tok segítségére! Mivel foglalkozik a néprajz? Gondolj a korábbi honismereti tanul- •

mányaidra! Melyik kultúrában tartják elfogadhatatlannak például a disznóvá- •

gást? Indokold meg, hogy miért! Változott-e az utóbbi száz év alatt az eltérő kultúrájú népek egy- •

mást lenéző, a másikat alacsonyabb rendűnek tartó szemlélete? Segített-e az ellentétek feloldásában a turizmus és a soha nem ta-pasztalt információáramlás? Vitassátok meg tanári irányítással!

Az etnikum

Az etnikum* görög eredetű szó, jelentése: ’valamely néphez tarto-zó’, illetve annak sajátosságai, jegyei. Azt a népet vagy népcsoportot nevezzük etnikumnak, melynek tagjai rendelkeznek az összetartozás tudatával. Egyes kutatók szerint mára az etnikum fogalma kiürese-dett. Politikusok, újságírók gyakran visszaélnek a 19. században ke-letkezett szó jelentésével, miközben egyre nagyobb feszültséget te-remtenek ember és ember között.

Az 1930-as években még többnyire csak a tisztázatlan eredetű né-peket illették az etnikum szóval. Egy időben pedig a fogalom csupán a nyelvi hovatartozást fejezte ki. A 20. század végén a nemzetközi közvéleményben a gyarmatosítás ellen harcoló függetlenségi moz-galmak résztvevőit nevezték etnikumnak. A mai kelet-európai tár-sadalmakban – itt elsősorban a szétbomlott Jugoszlávia és a Szov-jetunió népeire kell gondolnunk – a nyelvi mellett a vallási és faji hovatartozás is meghatározó.

A koldulásra kényszerülő anya és gyermeke a rosszabb utat volt kényte-len választani. Nem ősei földjén, ha-nem egy európai nagyvárosban keresi a megélhetés lehetőségét

Múlt és jelen találkozása egy buda-pesti utcán. A kiránduló kisiskolások a busó szokásokkal ismerkednek

A kisgyerek még ártatlanul csodálkozik rá a világra

etika_2009.indd 118 etika_2009.indd 118 12/11/09 12/11/09