Page 28 - etika_2009.indd

26

– De igen, azzal, hogy megmutatom: tudok tisztán él-ni. Tudok hinni és lelkesedni anyag nélkül. Mindenkinek van egy hatalmas fegyvere: önmaga. – Adjunktus úr, ön is heroinista volt?

– Igen. Húszéves koromban kezdtem. A szüleim or-vosok, persze a széltől is óvtak. Sok narkósnak ilyenek a szülei. Problémáim voltak az önértékelésemmel, és sza-badulni akartam. Az anyag kezdetben jó volt, szép volt. Az illúziót megadta. Aztán be kellett ismernem, hogy baj van. Kielemeztem a menekülés anatómiáját, és rájöttem a törvényszerűségekre. Külföldre jártam anyagért. Ami-kor kezdtem leállni, direkt tönkretettem az útlevelemet, hogy ne utazhassam. Jött a vizsgaidőszak, tanultam, mint az állat. De hogy ténylegesen talpra álljak, öt-hat év kel-lett. Most harminchét vagyok, tizenhét éve absztinens 1 . De nem elég leállni a drogról. A gyógyulás nem az, ami-kor az ember absztinenssé válik és kap egy szép záróje-lentést. Az a gyógyult ember, aki a sikereit és kudarcait napról napra nem nyugtatóval, nem alkohollal, megfele-lően tudja kezelni. A szenvedélybetegek azok az emberek, akik ezerrel menekülnek önmaguk elől.

A legtöbb narkós előbb-utóbb kiböki: igen, egy nagy kupac trágya vagyok. Én azt mondom erre, hogy üres ki-

fogás. Amikor az anyagra vagy piára kell a lóvé, meg tud-ja szerezni? Mindig? És akkor rászólok, ugyan, adja már nekem ennek az akaraterőnek a felét! Lehet, hogy a ripor-ter úr bedől nekik, mert csak a saját fejével tud gondol-kodni. Senki sem trágya! Hihetetlen ereje van, csak nem mindegy, hogy mire használja! Azt mondom: fordítsuk másfelé ezt az energiát! Kimondta a kudarcait? Király! De akkor ennek vége, gyerünk tovább! Megvezette a szü-leit, a beteg édesanyját? Igen? Könnyű volt kizsigerelni a mamát? Mond magának az a szó valamit, hogy lelkiis-meret?! Belátja, hogy hibázott, persze. De itt az irodában, énelőttem? Vállalja az anyja előtt! Vállalja a környezete előtt! Ez is megvan? Tovább! A főnöke előtt! Volt itt egy srác, a szülei elváltak, az apjával mély konf liktusa volt, a fater nem is tudta, hogy a gyerek évek óta heroinfüggő. És eljött a pillanat, amikor azt mondtam: itt a telefon, most felhívja az édesapját, és megmondja neki, jöjjön be a fiá-hoz a Lipótra. Bejött az apja, és itt hidalt le, amikor a gye-rek elmondott neki mindent.

(Magyar Nemzet, 2003. április 5. Beszélgetés Csernus Im-re pszichiáterrel)

Hasonlítsd össze a történeteket! Milyen azonosságokat és különbözőségeket fedezel fel bennük? • Miért fordultak a történetek szereplői az alkoholhoz? • Miért sikerült az egyiknek, miért nem sikerült a másiknak kitörnie az alkohol fogságából? • Beszéljétek meg tanári irányítással, miképp kerülhetitek el a cigarettát, az alkoholt, a drogot! •

1 absztinens (lat): szeszes italok és kábítószerek élvezésétől tartózkodó személy

Balavány György: A tükörember (részlet)

etika_2009.indd 26 etika_2009.indd 26 12/11/09 12/11/09