Page 44 - etika_2009.indd

42

Az emberek többsége számára természetes, hogy valamennyi ér-zékszervüket felhasználják arra, hogy minél több információt gyűjt-senek a világról. A látás, a hallás, a szaglás, az ízlelés, a tapintás révén valóban képesek számtalan adatot gyűjteni.

Vannak azonban olyan emberek, akiknek egy, esetleg több érzék-szervük is sérült. Lehet, hogy nem látják a világot, vagy semmiféle hangot nem tudnak érzékelni. Ugyanakkor ők is ugyanúgy éreznek és gondolkodnak. Kialakítottak és használnak olyan jelrendszereket, amelyekkel ők is képesek az önkifejezésre és a kommunikációra.

tak ki. Ez természetesen már több volt, mint gyanús. Dr. Watson 1 a helyszínen nemsokára annak a személynek a nyomára is rábukkant, aki akkor a magyar oktatás legfőbb irányítójaként fedezte, sőt közvetve maga szervezte meg a mar-siak ’gimnáziumnak’ álcázott hídfőállását. Ezt a személyt úgy hívják, hogy bá-ró Eötvös Loránd. Való igaz, hogy ezek a gyanús magyarok élvezték is a legen-dát. Edward Teller különösen büszke E. T. (értsd Extra Terresztiális – Földön kívüli) monogramjára.

1 ejtsd: vatszn

2 ejtsd: sárl bárbié

3 ejtsd: lüi bráj

Nézz utána a könyvtárban •

vagy az interneten, milyen tudományos eredményeket köszönhet a világ az említett magyar tudósoknak! Milyen szerepe volt Eötvös •

Lorándnak a magyar oktatás fejlesztésében?

Tanakodó

A pontnak mint íráselemnek a felfedezése egy francia tü-zértiszt, Charles Barbier 2 százados nevéhez fűződik, aki 1819-ben kidolgozta az „éjszakai írás” módszerét azzal a céllal, hogy a katonák sötétben is képesek legyenek írá-sos parancsokat közölni egymással. Barbier a betűket táblázatba foglalva adta meg, 6-6 oszlopban. Rendszere így 36 hangot jelölt. Ezt a pontrendszert Louis Braille 3 (1809−1852), a párizsi vakok intézetének tanítója fejlesz-tette tovább.

Braille háromévesen vakult meg: apja szíjgyártó mű-helyében a szerszámokkal játszott, amikor egy ár meg-csúszott, és az egyik szemébe fúródott. Szemgyulladást kapott, és mindkét szemére elvesztette a látását. Ennek ellenére kiválóan megtanult orgonán és csellón játsza-ni. 1819-ben ösztöndíjasként került Párizsba a Vak Gyer-mekek Nemzeti Intézetébe, ahova néhány évvel később Charles Barbier is ellátogatott, hogy bemutassa írásrend-szerét. A katonai „vakírás” azonnal felkeltette az akkor 15 éves Braille érdeklődését. Még abban az évben kidol-gozta a Barbier-féle írás (kartonlemezre nyomott dombo-rú pontok) módosított változatát, amellyel a vakok igé-nyeinek megfelelően, egyszerű szerkezettel lehetett írni. Később a hat pontot különböző kombinációkban alkal-mazó rendszert zenei hangok lejegyzésére is alkalmas-sá tette. Írásrendszerét először 1829-ben tette közzé, ki-dolgozottabb változatát pedig 1837-ben. Bár rendszerét diáktársai azonnal elfogadták és használták, szélesebb körben sokkal lassabban terjedt el. Jellemző, hogy saját iskolája, ahol 1826-tól pedagógusként dolgozott, csak ha-

lála után két évvel, 1854-ben vezette be a Braille-írás ok-tatását.

Angol nyelvterületen csak 1932-ben vették át az írásrend-szert, Magyarországon viszont már 1890 körül használni kezdték. A Braille-írás, más néven pontírás tehát a vakok számára készült, és általuk használt, általánosan elfoga-dott írásrendszer. Minden jel, vagyis „sejt” a papír síkjá-ból kiemelkedő hat pont kombinációja. A Braille-jeleket soronként nyomják a papírba, és úgy olvassák, hogy az ujjukat könnyedén végigvezetik a sorokon.

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

K

L

M

N

O

P

Q

R

S

T

U

V

X

Y

W

Z

?

!

0

.

Hol fordul elő Braille-írás a te környezetedben? • Hogyan segítik a múzeumokban a vak és •

gyengén látó embereket?

A Braille-írás*

etika_2009.indd 42 etika_2009.indd 42 12/11/09 12/11/09