Page 74 - etika_2009.indd

72

ját se. A medve karmai a havat karistolták. Aztán lágy, tompa nesz jelezte, hogy lassan elbandukolt.

– Békén hagyott – gondolta az ember. – Biztosan azt hit-te, halott vagyok.

Egyszerre megérezte a fájdalom görcsét megrándult bo-kájában. A barátja a fa magasából látta, amint a med-ve eltűnik a bokrok sűrűjében. Néhány percet várt, míg megbizonyosodott, hogy teljes biztonságban van, aztán óvatosan lemászott. Gyorsan a barátjához rohant, aki még mindig hanyatt feküdt a hóban. Felültette és bekö-tötte a bokáját. Látva, hogy barátja találkozása a medvé-vel jóra fordult, a fára menekült vadász így szólt: − Tudtam, hogy nem lesz bajod. Azt hiszem, nagyobb biztonságban voltál ott lent, mint én fenn a fán – s hogy

felvidítsa még mindig sértettnek látszó társát, hozzátette: − Az a medve olyan közel volt, hogy úgy látszott, mint-ha valamit súgna a füledbe. Áruld már el, mondott ne-ked valamit?

− Igen – felelt a másik. – Azt mondta: sohase bízzak olyan barátban, aki elhagy, amikor rosszra fordulnak a dolgok.

Földi János 2 : Barátság’ Tűköre

Bóldog korodba’, látod, Igen sok a’ barátod. Szorúltt korodba’, látod, Igen kevés barátod. Ki úgy nevez ma, látod, Kosánt se’ mind barátod. Ki rád mosolyga, látod, Gyakorta nem barátod. Bor közt akadt barátod, Borod’ barátja, látod. Ki el-felejte, látod, Nem vólt igaz barátod. Hóltig szeretne, látod, Ha vólna hív barátod. E’ tükörötske, látod, Tanít, ki hát barátod, Szorúltt korodba’ látod, Ha vólt igaz barátod. Ki minden űgybe’ látod, Meg-áll, az ám barátod. Az illy igaz barátod’ Betsüld örökre, látod.

„Emerson 1 azt állítja, hogy a barát az egyedüli lény, aki-től nem azt kívánom, amije van, hanem azt kívánom, aki ő maga.” (Hamvas Béla: A barátságról)

„Kezdet a véggel szükségszerűen összhangban áll. Aki azért lett barátod, mert ez kifizetődik neki, abba is hagyja, ha az kifizetődött.” (Seneca)

„Jaj, lenne bár kétségtelen tanújelünk, mely azt mutatná meg nekünk világosan, ki az, ki hű barát, s ki az, ki tet-teti, s két hangja lenne minden embernek belül, az egyik bármilyen s a másik színigaz, hogy egyik hang a másikat cáfolja meg, csalódni akkor senkiben se kellene.” (Euripidész)

Mi történt, amikor a vadászok meglátták a •

medvét? Mit gondolsz, a fára kapaszkodott ember miért •

hagyta cserben hóba esett barátját? Mit kellett volna tennie a barátnak? Te mit tettél volna a helyében? Miért mondta a cserben hagyott vadász, hogy •

a medve súgott neki valamit? Fogalmazzátok meg közösen a mese tanulsá- • gát!

Értelmezzétek a következő idézeteket! Segíte- •

nek az idézetek utáni kérdések!

1 ejtsd: emerzon

2 Földi János (1755–1801): orvos, természettudós, költő, fordító

Más nézőpont

etika_2009.indd 72 etika_2009.indd 72 12/11/09 12/11/09