Page 94 - etika_2009.indd

92

A vallásról általában

A természetfölöttiben való hit egyidős az emberrel. Több tízezer éves barlangrajzok, termékenységszobrok, temetkezések utalnak ar-ra, hogy már az őskorban kialakultak a vallás gyökerei. A világ az em-ber tudatában két részre oszlott. Az egyik az, amit ismert és uralni tu-dott (vagy ural ma is); a másik pedig egy ismeretlen, de mégis létező világ. A vallás elsősorban világmagyarázat, mely számol a termé-szetfeletti és szellemi erőkkel. Egy keresztény szerző az 1. századból így szólt embertársaihoz, amikor a vallásról írt: „… szilárd bizalom ab-ban, amit remélünk, meggyőződés arról, ami nem létezik.”

A vallás olyan átfogó, egyetemes fogalom, amelyre nem adható csupán egyetlen meghatározás. A vallás és a kultúra szorosan össze-függ egymással. Ahogy az egyik kultúra eltér a másiktól, úgy tér el egyik vallás a másiktól. Közös viszont bennük, hogy mindegyik vallás-nak van története és elmélete.

Fejtsd ki az 1. századi szerző szövegének elemzésével, hogy mi az, •

amit az ember nem birtokol, de remél, amit nem lát, de elfogad! Vitassátok meg, hogyan fogalmazza meg Hobán Mihály • Átlénye-gülés című versében a vallásos hitet!

„Aki önmagát keresi Istenre talál. Aki az Istent keresi, Önmagára lel.”

Vadállatok rajza a franciaországi Lascaux 1 -barlangban

A balatonudvari temetőben látható, közel kétszáz éves, szív alakú sírkövek ma is fejtörést okoznak a kutatóknak. Nem tisztázott, mit akartak elődeink kifejezni ezzel a temetkezési szokással

Régi sírok Telkibányán

A vallásosság

Vallásos az az ember, aki az általa választott vallás tanait valóságként éli meg. Minden vallásos ember a saját istenét tartja igazságosnak, az egyedül követendőnek. Azokat a személyeket vagy csoportokat, akik pontosan és szigorúan betartják vallásuk legősibb tanait, ortodoxok-nak* nevezzük. (A fogalom nem keverendő össze az ortodox keresz-ténységgel, amely a kereszténység keleti ágának elnevezése.)

A 19. századra, döntően az európai és amerikai földrészen a világ keletkezéséről, s egyáltalán a világról számos felfogás, magyarázat született. Közülük két egymással ellentétes nézetet emelünk ki. Az egyik az idealista*, amely a világot részben az ideák, a természet-fölötti erő elfogadásával magyarázza. A másik, a materialista*, a vilá-got az anyagelvűség alapján magyarázza. A materialisták azt vallják, csak abban lehet hinni, amit látunk a szemünkkel, és megfoghatunk a kezünkkel. A kettő között számos átmenet, kivétel létezik. A keresz-tény hit például sokkal inkább realizmus*, mint idealizmus. A materia-lizmus és az ateizmus* sem fedi le egymást, mivel sokféle ateista esz-mehit létezik.

Nézz utána a könyvtárban •

vagy az interneten az idealista és materialista szó jelentésé-nek! Hasonlítsd össze a külön-böző forrásokból származó magyarázatokat!

1 ejtsd: laszkó

etika_2009.indd 92 etika_2009.indd 92 12/11/09 12/11/09